Az osztalékon, a saját részvény vásárláson és az adósságcsökkentésen keresztül a részvényeseknek visszajuttatott hozam. A Net Payout Yield-hez képest itt az adósságcsökkentést is tartalmazza a formula.
net payout yield = dividend yield + net buyback yield
shareholder yield = dividend yield + net buyback yield + debt paydown yield
Ahol a:
- dividend yield: éves osztalék / részvényár
- net buyback yield: az elmúlt 12 hónap során a saját részvény vásárlások értéke / piaci kapitalizáció
- debt paydown yield: az elmúlt 12 hónap során a hosszú távú hitelek törlesztésének értéke / piaci kapitalizáció
William W. Priestnek (Epoch, Executive Chairman) van egy jó összefoglalója arról, hogyan használhatja fel hasznosan egy vállalkozás a megtermelt pénzét:
- Osztalékot fizet
- Visszavásárolja a részvényeit
- Hiteleket törleszt
- Beruház, fejleszt
- Felvásárol egy másik céget
Az első három az, ami közvetlenül a részvényeseknek juttatja vissza a pénzt: az osztalék konkrétan a zsebükbe teszi, a részvényvásárlás és a hiteltörlesztés pedig a meglévő tulajdonok értékét növeli meg jól látható és kiszámítható módon. A beruházások és az akvizíciók hatása már nem egyértelműen a részvényesek érdekeit szolgálják. Felépíteni egy új székházat, vagy megvenni prémiumáron a konkurenciát nem biztos, hogy értéknövelő felhasználása a free cash flow-nak. Éppen ezért ezekkel nem is számol a shareholder yield.
A net payout yield posztban az első két elemről már írtam, azt nem ismétlem meg. A hitelek visszafizetéséről pedig az alábbiakat érdemes tudni.
A balance sheet-en (mérleg) lehet megtalálni a long-term debt értékeket. Itt egy kép a Sysco éves jelentéséből, bekereteztem a sort.
Ebből látszik, hogy a 2019-es pénzügyi év zárásakor 8,122 mrd USD volt a hitel, 2018-ban 7,54 mrd USD. Egyébként még sok helyen szerepelnek ezek a számok egy jelentésben, itt például a hiteleket (kötvényeket) részletezik:
Azaz nőtt kb. 581 millió dollárral a hitelállományuk a 2019-es pénzügyi év során. 2019 végén a piaci kapitalizációja a Sysco-nak 44,48 milliárd USD volt (520 millió részvény, 85,54 USD az árfolyam), tehát debt paydown yield -1,3% (-0,581 / 44,48). Negatív érték, hiszen a részvényeseknek rossz, ha nő a vállalkozás hitelállománya, ugyanis a tulajdonuk emiatt kevesebbet ér. A net payout yield ezt nem mutatja meg.
A shareholder yield-et viszonylag egyszerű kiszámolni, de önmagában nem sokat mond. Az nem jó vagy rossz, ha a shareholder yield kisebb, mint a net payout yield. Ahhoz, hogy a hitelállomány csökkenni tudjon, valamikor meg is kell nőnie. A kérdés az, hogy egy cég miért bocsát ki kötvényeket és jól használja-e fel az így megszerzett pénzt.
Ezt sajnos egy jelentésből nem igazán lehet kiolvasni. Függ az iparágtól, az energiaipar például ciklikus iparág, a nagy cégek ott néha azért vesznek fel hitelt, hogy fizetni tudják a soron következő osztalékot. Ami tűnhet felelőtlen osztogatásnak is, de ha évtizedes távlatban nézünk rá egy ilyen cégre, akkor az is lehet, hogy csak az aktuális ciklushoz igazítják a hitelfelvételt.
Az akvizíciókhoz is hitel kell. Amikor egy cég felvásárol egy másikat, jellemzően eladósodik, de ez nem baj, ha a felvásárlás után megerősödik. Ha pedig a hitel olcsó, mint most, akkor azért is megéri felvenni, hogy ebből a pénzből saját részvényt vásároljanak vissza. Ez történt egyébként az elmúlt időszakban, sokan csinálták a nulla körüli kamatkörnyezetben.
A shareholder yield alakulását több éves perióduson keresztül érdemes nézni, így kaphatunk egy képet a menedzsment prudens működéséről, a tőke helyes allokációjáról. Ha alacsony részvényáraknál vásárolnak saját részvényt, hiteleket akkor fizetnek vissza, amikor nem érdemes részvényt venni, kötvényeket akkor bocsátanak ki, amikor ezt az extra tőkét jól be tudják fektetni, na akkor mondhatjuk egy menedzsmentről, hogy a részvényesek érdekeit szolgálják. Ha ilyen céget találunk, akkor már csak annyi a dolgunk, hogy figyeljük az árfolyamát, és amikor alulértékeltté válik, vegyünk a részvényeiből.
