2021. július 25., vasárnap

Válságok és vágások

A gazdasági világválságok idején megugrik az osztalékot megvágó cégek száma, ez eléggé nyilvánvaló, hiszen a válság azt jelenti, hogy a legtöbb vállalkozás bevétele csökken, az eredményük romlik, nem tudnak pénzt termelni. Akkor meg miből tudnának osztalékot fizetni, ugye. De mennyire szorosan korrelál a vágás és a válság?

A Justin Law által szerkesztett Dividend Champions lista alapján próbáltam egy statisztikát készíteni. Abban sajnos csak 2008 óta vannak adatok, azóta pedig csak kettő nagy válság volt, a 2008-as subprime válság és a 2020-as covid krízis. Milyen kár, hogy nincs régebbről statisztika. Persze jöhettek volna a válságok is gyakrabban, bár nem biztos, hogy a jobb statisztikai adatok kompenzálnák a válságok okozta gazdasági kárt.

Megnéztem, hogy hány cég vágott osztalékot egy évben, és azok, akik osztalékot vágtak, milyen osztalékemelési múlttal rendelkeztek. A lényeg összefoglalva:

  • A legtöbben 2020-ban vágtak osztalékot, 118-an. Még csak meg sem közelíti ezt a számot a többi év, 2016-ban volt egy nagyobb hullám, ott 29 cég vágott. 2016-ban éppen hasított az S&P 500, ezek a vágások inkább egyéni céges problémák miatt lehettek, vagy esetleg a 2015-ös komolyabb korrekció utóhatása, nem tudom. 
  • A 2020-as osztalékot vágó cégek átlagos osztalékemelési múltja 10,1 év volt. Anélkül, hogy a konkrét cégeket megnézném, erre azt mondom, hogy aki a 2008-as válságot túlélte és újra elkezdett fizetni és emelni, az a következő válságnál ismét osztalékot vágott.
  • A 2008-ban csupán 10 cég vágott osztalékot. Ez megdöbbentően kevés, ellenben ha megnézzük, hogy ezeknek a cégeknek mennyi volt az osztalékemelési múltja, akkor itt láthatjuk a rekordot, a 32,5 évet. Itt fáj igazán az, hogy nincsenek statisztikai adataim az előző időszakból. Azt gyanítom, hogy sokkal több cég vágott osztalékot 2008 előtt, 2008-ban a legkitartóbbak véreztek el. Megjegyzem elliott-os szemmel nézve a subprime válság csak az utolsó hulláma lehetett egy nagy korrekciónak, ami 2000 márciusában indult. Na ebben az intervallumban kellene nézni az osztalékvágásokat, ott szerintem sokan elhullottak. 
  • 2009-ben is volt egy nagyobb hullám a vágásokban, 28 cég vágott osztalékot (bronzérmes év), 30 éves átlagos osztalékemelési múlttal. Nyilván a 2008-as válság után nem tudott mindenki rögtön helyrejönni, van, aki akkorra vérzett ki.
A tanulság? Ha lenne elég adatom, azt nézném árgus szemekkel, hogy mennyi az osztalékot vágó cégek átlagos osztalékemelési múltja. Ha sokan vágnak azok közül, akik már túléltek néhány válságot, akkor van igazán nagy baj. Az jelzi azt, hogy egy válság nem csak egy hirtelen leszúrás, hanem éveken keresztül átívelő komoly probléma. 2021 ebből a szempontból fontos év lesz, nemcsak azt érdemes figyelni, hogy hányan vágnak, hanem hogy kik. A régiek, vagy csupán a feltörekvők.

Ha valaki tud olyan oldalt, ami megmondja évtizedekre visszamenőleg, hogy:

  • S&P 500 tagjai közül mennyi fizetett osztalékot
  • Az S&P 500 tagok közül mennyi vágott egy adott évben osztalékot
  • Vagy mennyi volt az S&P 500 cégek által kifizetett osztalék összege (itt egy link erre, sajnos csak 2007-ig mutatja a táblázat)
az egy kommentben adja meg, nagyon sokat segítene nekem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése