Magyar Telekom

Február 25-én jelentett a Telekom, és kisebb sokkot okozott az osztalékhoz kapcsolódó közleményével, miszterint 20-ról 15 forintra -re csökkenti az osztalékot. Persze senki ne izguljon, mert valójában 25 forintot adnak a részvényeseknek, 15 forintot osztalék, 10 forintot pedig saját részvény visszavásárlás (SRV) formájában. Először szerintem azt érdemes megérteni, hogyan mit ért a Telekom azalatt, hogy részvényenként 25 forintot juttat a tulajdonosoknak.

A részvényesi javadalmazás javasolt formája, azaz az osztalékfizetés és a részvényvisszavásárlás kombinációja jól tükrözi a Magyar Telekom hosszú távú, fenntartható növekedéshez és értékteremtéshez való hozzáállását. A részvényesi javadalmazás javasolt mértéke, a részvényenkénti 25 forintnak megfelelő összeg, a stabilitás jele ...

Dr. Robert Hauber, az Igazgatóság elnöke

A cash flow riportból egy képet ide másolok, bekarikázva a lényeg.

A 2019-es és 2020-as pénzügyi évek összehasonlításából látszik, mi a Telekom logikája:

• 2019-ben fizettek osztalékot a 2018-as pénzügyi év eredménye után, ez 25 forint volt, SRV ekkor nem volt
• 2020-ban az osztalék lecsökkent 20 forintra
• A változás 5209 millió forint, ennyivel kevesebb ment el osztalékra
• Saját részvény visszavásárlásra 2020-ban 5218 milliót költöttek, ez kb. annyi, mint amit az osztalékon megspóroltak, a részvények számának a változása okozhatta az eltérést

Az elv tehát az, hogy kiszámolják, mennyi lenne az osztalékra kifizetendő összeg, ha az osztalék 25 forint lenne, és ebből 15-öt kifizetnek majd osztalékra, 10-ért meg saját részvényt vesznek. Azon szerintem nem érdemes pattogni, hogy nem a piacon, hanem aukcióban veszik meg a részvényeket. Én is így tenném, mert így lehet a legjobb árat elérni, nem a folyamatos, hónapokon keresztülk tartó piaci vásárlással.

A nagy kérdés az az, hogy így valóban adnak-e a részvényeseknek részvényenként 25 forintnyi értéket.

Az SRV valóban jó a tulajdonosoknak, hiszen kevesebb részvény között oszlik el ugyanaz az eredmény, elvileg tehát mindenkinek több jut. Az így visszaadott érték mérőszáma a Net Payout Yield, írtam erről már, aki akarja, itt elolvashatja.

Abban tökéletesen igaza van a Telekom menedzsmentjének, hogy ami pénzt a részvényeseknek adnak, az a net payout yield tekintetében változatlan. Amikor 25/0, 20/5 és 15/10 az osztalék/SRV, akkor a net payout yield mindhárom esetben pont ugyanannyi. Csak az osztalékot rögtön megkapjuk és elkölthetjük, az SRV-vel kapott érték pedig elvileg akkor relaizálódik, amikor majd eladjuk a részvényt, mert az egy részvényre jutó eremény a kevesebb részvény miatt csökken, tehát a részvények ára elvileg emelkedik. Ködös ígéret ez, hiszen a piaci környezet, a hangulat, a vállalat eredményessége egyaránt változhatnak, és emiatt a részvényár egyáltalán nem biztos, hogy emelkedni fog az SRV miatt.

De az igazi baj az, hogy a net payout yield nem nő, csak az elemeinek az aránya változik, és emiatt  valójában nincs értéknövekedés:

• Aki az osztalék miatt vette/venné a részvényt, az a hozam csökkenését látja, emiatt alacsonyabb árfolyamot tartana indokoltnak
• Aki az árfolyamemelkedésre játszik hosszú távon azért, mert az egy részvényre jutó eredmény így nőni fog akkor is, ha a cég hatékonysága nem nő, az vevőként megjelenhet

Szerintem ezt láttuk a héten: a bejelentés után nem volt sem komoly esés, sem emelkedés. Amit az osztalék csökkenése miatt eladtak, azt a részvényár emelkedésre játszók megvették. 

Érdekes lenne összehasonlítani az árfolyamokat 2019, 2020 és 2021 márciusában, a 25, 20 és 15 forintos osztalék bejelentésekor, de értelmetlen, mert egy éve indult a Covid pánik, és annak a hatása összemérhetetlenül nagyobb volt az árfolyamra, mint a Q4-es jelentésé. 

Ha a következő években a Telekom eredményei javulnak, akkor a részvény ára emelkedni fog, hiszen több FCF, kevesebb részvény, az csak jó annak, aki tartja. Ez azért szerintem borítékolható, hiszen mostantól nem kell frekvenciára költeni, a tenderek lezárultak. De egy kiszámítható és jól kommunikálható osztalékpolitika is sokat segítene, hogy a részvény egy komolyat emelkedjen.

Nekem, aki az osztalékért vettem anno (amikor még nem gondolkoztam amerikai papírokban, istenem, mindent el kell kezdeni valahol), nem éri meg tartani. De eladni csak akkor akarom, ha kereshetek is rajta valamit. Szóval tartom, és közben remélem, hogy egyszer csak lesz egy olyan együtállása a csillagoknak, amikor a DTAG menedzsmentje és az én érdekem egybeesnek. Mert ami jelenleg van, az csak a német nagytulajdonosnak jó.