ERSTE certifikátok

A certifikát olyan értékpapír, amelynek értéke egy adott mögöttes termék - például egy részvénypiaci index, nyersanyag vagy egyedi részvény - árfolyamának alakulását követi meghatározott módon. A certifikát és a warrant tehát lényegében egy ígérvény. Itt a turbo certikről írok.

A főbb paraméterek és egy kis információ róluk:

• Kötési ár: ha a mögöttes termék értéke elérné az előre meghatározott kötési árfolyamot, akkor lenne nulla a certifikát értéke. (A korlát ár miatt nem éri el soha.) Certifikát ára: mögöttes termék ára mínusz kötési ár. Ez csak megközelítőleg igaz, a spread miatt a long és short irányoknak megfelelően a certi ára kb. még a spread mértékével megnő.
• Korlát ár: ez a certifikát stop loss szintje. Ha a mögöttes termék árfolyama eléri ezt, akkor a certit "kiütik", megszűnik a kereskedés vele. ERSTE kiszámolja a maradványértéket, és ezen az értéken az Árjegyző visszaveszi a certit. Pár fontos dolog a kiütéssel kapcsolatban:
• "A Turbo termékeknél fontos megjegyeznünk, hogy egy veszteséges pozíció birtoklása esetén, más tőkeáttételes befektetési lehetőségeknél megszokott tőkepótlásra ezen termékek esetében nincs szükség." ERSTE. Azaz itt nem fordulhat elő az, ami pl. a CFD kereskedésnél, hogy ha a margin egy heves változás miatt kevés, akkor a bróker utólag pénzt követel tőlünk (svájci frank). Ha pl. egy részvény akkora réssel nyitna rossz irányban, ami meghaladja a kötési ár és a korlát ár közti különbséget (negatív lesz a certi értéke), akkor az az Árjegyző kockázata, nem a miénk. Ez jó.
• ERSTE ügyfélszolgálat azt mondja, hogy nem automata zárja a certiket egy KO esetén, hanem ők, és kézzel. Azaz ha meglódul az árfolyam, akkor a maradványérték nem annyi lesz, amennyit a korlát ár alapján számolhatunk, hanem egy intenzív mozgás esetén sokkal kevesebb. Ez rossz. (2016.11.10, EBOTPTS10-t kiütötték, 292 volt az utolsó kötés 5 forintra a KO értéktől (8047), és mire zártak, 220 lett a visszavásárlási ár, mert pár perc alatt az OTP árfolyama 8130-ra ugrott.)
• Futamidő, lejárat: a certi lehet nyíltvégű (nincs lejárat), vagy határozott idejű. Ilyenkor a kibocsátó megadja az utolsó kereskedési napot, amikor a certifikáttal még kereskedni lehet. A utolsó napon záráskor pedig az aktuális értéken zárja a pozíciót, ha nem mi adjuk el a certit. 
• Spread: az Árjegyző vételi és az eladási ára közti különbség. Ha a mögöttes termék ára nem változik miközben mi veszünk és eladunk, akkor a spread értékét bukjuk az üzleten. Ezen felül még ugyanazt a jutalékot is fizetni kell a brókernek, amit egyébként felszámol a kereskedésre. Jellemzően 20-30 forint a BÉT-en forgó részvények certijeire, és nem fix érték, ERSTE változtathatja a kereslet függvényében. 
• Tőkeáttétel: azt jelenti, hogy kevesebb tőkével juthatunk a mögöttes termékhez, mintha azt vennénk meg. Megmutatja, hogy a mögöttes eszköz értékének 1%-os változása hány százalékos változást okoz a certi árában.Olcsóbb megvenni egy certifikátot, mint a mögöttes részvényt, de a változás maga már nem áttételes. Ha pl. az OTP részvény értéke egy forinttal nő, akkor a long certifikát értéke is pontosan egy forinttal nő.
• A nagy tőkeáttétel azt jelenti, hogy a mögöttes termék értéke közel van a korlát árhoz. A papírhoz képest nagyon olcsó a certifikát, és ennek megfelelően nagy a kockázata a vételnek, hiszen ha rossz irányba megy az árfolyam, akkor kiütik a certit.
• Ugyan a tőkeáttétel miatt olcsóbban juthatunk ugyanannyi termékhez, mintha az eredetit vennénk (vagy ugyanannyi pénzből többet tudunk venni), de a spread miatt nagyobb mozgásra van szükség ahhoz, hogy a pozíció nyereséges legyen. Kevesebb pénzből nagyobb elmozdulást kell megjátszani.
• Mennyiségek: a certik száma nem végtelen, ERSTE 250 000 darabot szokott bevezetni egy termékből. Ha az elfogy, akkor az árjegyző csak vesz mindaddig, amíg úgy nem ítéli, hogy ismét eladhat. Néhány terméknél (olaj certik) elő szokott fordulni, hogy elfogynak a certifikátok.
• Árjegyzés: kereskedési időben csak akkor jön létre kötés, ha az árjegyző jelen van a helyes árazást megjelenítő vételi és eladási ajánlattal. Kötés csak az árjegyzői vételi és eladási ajánlati árain, vagy az árjegyzői spreaden belül jöhet létre. Azaz nem csak az Árjegyzőnek adhatjuk el a certit, de másnak csak akkor, ha van Árjegyző. És bizony az Árjegyző eltűnik, ha neki kedvezőtlen a mozgás. Vagy gyakran megvárja, hogy mi lesz nyitáskor, és csak 5-10-30 perccel a nyitás után jelenik meg.
• Rollover: előre meghirdetett dátumon az ERSTE változtatja a korlát és a kötési árat. Gyakorlatilag havonta három forinttal csökkenti a short certik korlát árát illetve ennyivel növeli a long certik korlát árát. Ez a certi tartásának a költsége. És egy certit emiatt nem tudunk a végtelenségig tartani (ha nincs lejárat), mert a korlát ár lassan az árfolyam felé mozog. A havi görgetéstől ERSTE eltérhet, és osztalékfizetéskor tipikusan el is tér.
• Osztalék hatása a certifikát árára: „Ha a turbo warrant mögötti részvény alaptermék osztalékot fizet és ezzel csökken az árfolyama a tőzsdén, akkor az a turbo árazásában nem látszódhat meg, mivel egy részvény alapú turbót megvásárló befektető nem válik automatikusan a részvény tulajdonosává is. Így nem jogosult osztalékra sem és nem is befolyásolhatja befektetését az osztalékszelvény levágása miatti árfolyammozgása az alapterméknek. Ennek érdekében a kibocsátó módosítja a kötési-, és a korlát árat, turbo long és short esetén is csökkentve azt az osztalék mértékével. Ezen módosítások minden esetben az osztalékvágás napján lépnek életbe, így biztosítva, hogy a turbók árfolyamában ne legyen a vágással arányos változás (ami szélsőséges esetekben a termék kiütését is okozhatja).” 

Osztalék előtt az OTP certifikátok:

193 forint volt az osztalék 2017-ben a 2016-os eredmény után

Osztalék után az OTP certifikátok

A osztalékkal csökkent a kötési és a korlát ár a short és a long certiknél is

Előnyök:

• Nem kell hozzá nagy tőke.
• Egyszerű shortolási módszer magyar részvényekre.
• Olyan termékek is elérhetők forint számláról, amikkel a BÉT-en nem lehet kereskedni.

Hátrányok:

• Ha egy alaptermék nem a BÉT-en forog, akkor az extra kockázatot jelent az eltérő nyitva tartás miatt. A DAX certit akkor ütik ki, ha a német tőzsde nyitva tartási idejében éri el a DAX a korlát árat. Minden BÉT zárás után 30 percig még kiüthetik a DAX certinket. 
• Certikre ugyanúgy megadható stop megbízás, mint a részvényekre, de certiknél már az is aktiválhatja, ha megjelenik egy megbízás, és nincsen kötés. "A folyamatos aukciós modellben kereskedett termékek esetén (certifikátok és warrantok) nem csak kötés, hanem az ajánlati könyvben megjelenő ajánlat is aktiválhatja a stop megbízást." ERSTE
• Az Árjegyző nem automata, hanem az ERSTE működteti. A kockázatukat csökkentik az eltűnéssel, ami egyrészt a mi kockázatunkat növeli, másrészt a legjobb belépőket lehetetlenné teszi.

Risk & Reward kalkuláció

DAX CFD-hez használom. Egy nagyon primitív kis Excel, ami megmondja, hogy kössek, vagy ne. Magamban nem bízhatok meg, ugyanis amikor megindul az árfolyam, akkor az ősi ösztönök előtörnek, és arra biztatnak, hogy vegyek. Vagy eladjak. De az ösztönök nem profi traderek, ezért ritkán segítenek kaszához. Kipróbáltam néhányszor, rányomtam a Sell vagy Buy gombra. Amikor azt éreztem, most elkaptam a trend grabancát. Hát a legritkább esetben lett az ilyenekből nyerő trade, inkább a tetejét vagy az alját sikerült elkapnom egy trendnek, és pont a rossz irányba. Nem jó shortba lépni egy árfolyamaljon. Szóval nem hülyeség, ha objektív módon döntjük el, hogy mikor és mennyiért kötünk. És erre való a hideg fejjel meghatározott kritériumrendszer.

Íme az enyém, amit időnként megszegek, de csak azért, hogy utána verjem a fejemet a falba, hogy miért kellett.

EWP szabályok és vezérlőelvek

Egy nagyon jó összefoglaló a szabályokról és vezérlőelvekről a Wave Magician-ról.

Leading Diagonal

Trend irányú alakzat, de a hullámok között átfedés van. Akkor alakul ki, amikor a piac bizonytalan.

Szabályok LD-hez (nem teljes a felsorolás):

• Előfordulása: egy impulzus első, vagy egy zigzag A hulláma. 
• Szerkezete 5-3-5-3-5 (ellentétben a 3-3-3-3-3 felépítésű ending diagonal-lal, aminek mindegyik hulláma szigorúan zigzag).
• A második és negyedi hulláma mindig zigzag, az egyes, hármas és ötös hullámok ötös szerkezetűek.
• A w4 mindig a w1 területén belül zár (átfedés), de soha nem megy a w2 végén túl (azaz a w2 területén belül zár).
• A w5 mindig a w3-on túl ér véget (csonka leading diagonal nincsen).
• Az LD lehet szűkülő (contracting) és széttartó (expanding) egyaránt.
• Szűkülő LD esetén az azonos irányú hullámok egyre rövidebbek: w3 rövidebb, mint w1, w4 rövidebb, mint w2, és w5 rövidebb, mint w3.
• Széttartó LD esetén az azonos irányú hullámok egyre hosszabbak: W3 hosszabb, mint w1, w4 hosszabb, mint w2, és w5 hosszabb, mint w3.

Vezérlőelvek LD-hez (nem teljes a felsorolás):

• A w2 és w4 az őket megelőző hullám 66 - 81%-át korrigálják vissza.
• A w1, w3 és w5 hullámokat zigzag-okra is fel lehet bontani, de impulzus-szerű a megjelenésük (ötös szerkezet).

Kereskedési tippek Leading Diagonal után:

• Ha egy impulzus első hulláma LD, akkor utána a hármas valószínűleg sima és megnyúlt lesz, azaz jól kereskedhető. A piac kezdeti bizonytalansága után egyértelmű lesz a trend. 
• LD után általában sekélyebb a korrekció. Az átlagos második hullám 61,8% körül korrigál vissza, LD után sokkal gyakoribb az 50%.
• Ha egy LD után a w3 bázist épített (az első magasabb alj után megindult felfelé), érdemes pozícióba lépni.

Szimmetria elve

Hogyan lehet kiszámolni, hol lesz egy impulzusnak vége?

Szimmetria elve: amennyit ment a piac a legnagyobb momentumig (középpontig), még annyit fog menni utána is. Amennyit gyorsult a trend, annyit kell fékeződnie is. Pontosan úgy, ahogyan a a való világban működnek a dolgok. Egy vonatot nem lehet felgyorsítani, majd egy pillanat alatt megállítani. Amennyi idő kell a gyorsuláshoz, annyi kell a lassításhoz is.

Megnézzük, hol a legnagyobb a momentum az éppen futó impulzusnál. A legnagyobb forgalom jellemzi, és abban a hullámban van, ahol RSI alj vagy RSI tető van (bear vagy bull). Jellemző még a rés is, vagy a résterület („Cimballi rés”, amikor nincs átfedés a gyertyák között, egy árfolyamon csak egy gyertyatest megy át).

• Letükrözzük az impulzus indulásától a középpontig eltelt értéket, és ott lesz a vége.
• Ha megy tovább a trend, és RSI újabb szélsőértéket ad, akkor új szimmetria középpont van, és a tükrözött téglalapokkal ki tudunk számolni egy új aljat.
• Nagy TF-en nem lineáris, hanem logaritmikus skálán kell keresni a szimmetriát. Százalékban lesz szimmetrikus, nem értékben. De nagy TF-en nem érdemes a szimmetriára vadászni, minél hosszabb és összetettebb egy szerkezet, annál kevésbé érvényesül a szimmetria.
• Minél összetettebb alakzatot próbálunk tükrözni, annál kisebb lesz a valószínűsége a találatnak (pl. az egész impulzus már nehezebben megjósolható, mint a w3). Minél kisebb TF-en próbálunk meg szimmetriát keresni, annál sikeresebbek leszünk. Én csakis H1 alatt keresek szimmetriát.

Itt írtam pl. a szimmetriáról, az Erste esetében. 

Saját tapasztalat: hogy csakis ott érdemes a szimmetriát keresni, ahol az adott instrumentummal meghatározóan kereskednek. Részvények esetében ez egyértelmű, amelyik tőzsdén bevezették az adott papírt, ott van a forgalom nagy része. CFD-k esetén ez már nem annyira egyértelmű. Indexekkel sok bróker kereskedik, nem lehet tudni, kinél van a forgalom nagyja. DAX esetében az FXCM-nél biztosan nincsen meghatározó forgalom, itt a szimmetria használhatatlan.

Trendcsatornák

Kennedy trendcsatorna

A korrekció trendcsatornája, Jeff Kennedy találmánya.

Az új szerkezeteket ezzel a csatornával érdemes először megvizsgálni. Mindig egy alj vagy tető a kiindulási pont, itt most egy aljat veszek példának. Meg kell várni az aljhoz képest az első csúcsot és annak a korrekcióját. A csatorna a kiindulási pontból indul, összeköti a korrekció végét, majd ezt másoljuk fel a lokális csúcsra.

Ha a felső csatornasávot áttöri a korrekció utáni emelkedés, és meredekebben emelkedik, mint az első hullám, akkor lehet, hogy egy impulzus indult.

A második felfelé menő hullám ráfekszik a csatorna aljára, enyhébben emelkedik, mint az első hullám. Tipikus zigzag.

Elliott ideiglenes trendcsatornája

Ha a Kennedy trendcsatornából meredeken kitört a második hullám, és új tetőt vagy aljat csinált, akkor feltételezhetjük, hogy impulzus fut (a példában egy bearish impulzust mutatok). A két csúcsot, a w1-et és w3-at összekötjük, és másoljuk az első korrekcióra, a w2-re. Ha ebből a csatornából a trenddel ellentétes irányban kitör, akkor tudjuk, hogy az impulzus negyedik hulláma fut. Amíg a csatornán belül mozog, a korrekciók csak impulzuson belüli alhullámok.

A piros csatorna az ideiglenes csatorna. A Kennedy csatornából kitört az árfolyam, a hullám meredekebben esik, mint az első.

Elliott végleges trendcsatornája

Az ideiglenes csatornát elhagyta az árfolyam a trenddel ellentétes irányban, elindult a harmadik hullám korrekciója, a w4. A végleges trendcsatornához a w2-t és w4-et összekötjük és felmásoljuk a w3-ra. A w4 végét persze először nem ismerjük, sokszor kell majd módosítani a csatornát. Kisebb TF-en szoktam a w4-re rajzolni Kennedy csatornát, elvégre az a korrekció trendcsatornája, és ki lehet következtetni, mikor ér véget a w4.

Ha a trend irányába fut egy újabb hullám, és annak az aktuális értéke meghaladja a w3-at, akkor már biztosak lehetünk abban, hogy a w4-et megtaláltuk, és végleges a csatorna. A w5-nek pedig akkor van vége, amikor ebből a trendcsatornából kilép az árfolyam. Tipikusan nem a trend irányába hagyja el a csatornát, hiszen a w5 már az utolsó hulláma a trendnek, ezért gyönge. Ha a w5 nyúlik, akkor szokott trendirányban kilépni a csatornából, az esetek 7-8%-a ilyen.

A kék csatorna a végleges Elliott-i trendcsatorna. Az impulzus tipikus módon ért véget, a w5 nem nyúlt meg, és az árfolyam trend ellenében hagyta el a kék csatornát.

A trendcsatornák használata hatékony, de nem tökéletes módszer. A korrekciók nyúlását (wxy), a running flat alakzatot, a leading és ending diagonálokat, vagy azokat a ritka impulzusokat, amikor nem a harmadik hullám a legintenzívebb, nem jól kezelik. Minden mást viszont igen :)

Bullish és Bearish Slingshot (BuSS, BeSS)

Bullish Slingshot

Emelkedő trendben az aljak összehasonlítása. Magasabb árfolyamaljhoz alacsonyabb indikátorérték tartozik. Gyakran a trend vége felé jelenik meg. A trend még folytatódik, de a csúzli elsülése után vége lesz, vagy korrekció jön.

RSI jobb lába (a második csúcs) 38-40 felett, de jobb, ha 50 felett van (bull ellenállás sávja felett).
Csak a trend közepe után szabad keresni, kell a slingshot-hoz az előzmény. Szimmetriaponton (ha van) legyünk túl.

Tipikus csúzli helyek:

• Running flat A és C hulláma között.
• Triangle C és E hulláma között.
• Különböző szintű, egymást követő w4-ek között. 

A divergencia minimum 3 gyertya széles legyen.

A csúzli ereje:

• 3-8 periódus: erős.
• 9-13: közepes.
• 14-22 gyenge.
• 9 gyertya szélesség felett érdemes idősíkot váltani, pl. M3 helyett M5 vagy M10. Ha ott is van csúzli, akkor erős.

Minimum célára egy csúzlinak, hogy meghaladja az előző extra pontot az adott impulzuson belül.

SPX500 H1 példa:

A függőleges szaggatott vonal jelzi a bal lábat. Emelkedő a trend, a második árfolyamalj magasabb, mint az első, a hozzá tartozó RSI pedig alacsonyabb. A BuSS után még emelkedett az árfolyam, majd jött a korrekció.

Divergencia-konvergencia kombináció: slingshot után egy konvergencia úgy, hogy a két jel között nincs 10-20 gyertyánál nagyobb távolság. A trend folyatására egy erős jelzés.

Bearish slingshot

Csökkenő trendben a tetők összehasonlítása. Alacsonyabb árfolyamtetőkhöz magasabb indikátorérték tartozik.

Divergencia

Az árfolyam és a momentum indikátor (pl. RSI) csúcsai vagy aljai ellentétesen emelkednek vagy csökkennek. Például az árfolyam magasabb tetőt hoz létre, az RSI pedig csökken.

Értelmezése: ha a momentum indikátorra szentiment indikátorként tekintünk (nem sebesség, hanem hangulat), akkor a divergencia azt jelenti, hogy az árral ellentétes a hangulat. Pl. alacsonyabb ár, magasabb RSI: sokan hisznek az emelkedésben. De mindig az ár az erősebb!

Momentumot kereshetünk a divergenciával.

Soha nem egy éppen kialakulóban lévő futó hullámon kell keresni, hanem ott, ahol már kialakult a tető vagy alj. Az RSI egy követő indikátor, ha még formálódik az aktuális hullám, nincs készen az árfolyam csúcsa/alja, akkor valószínűleg az aktuális RSI érték divergenciát mutat.

Hullámszerkezeten belül lehet csak nézni, nem messze egymástól (maximum 20 gyertya, de 8-9 gyertya távolság az ajánlott).

Egyszerű divergencia általában a mozgás lassulását jelzi, közeledik a korrekció. Ha sok egyéb feltétel is teljesül, csak akkor trendfordító jelzés.

Divergencia típusok:

• Egyszerű divergencia: emelkedő trendben a tetők összehasonlítása, csökkenő trendben az aljak összehasonlítása. Lassulást jelent.
• Bullish divergencia: csökkenő trendben az aljak összehasonlítása. Alacsonyabb árfolyamaljhoz emelkedő indikátor tartozik:
• Ha RSI jobb lába 38-40 alatt van, lassulást jelent.
• Ha RSI jobb lába 40 felett van, akkor erős trendfordulós jel.
• Bearish divergencia: emelkedő trendben a tetők összehasonlítása. Magasabb árfolyamtetőhöz alacsonyabb indikátor tartozik. Lassulást jelent, bizonyos esetekben trendfordulót.
• Bullish és Bearish Slingshot (BuSS, BeSS).