Akkurátusan vezetem, hogy mit csinálok a tőzsdén (van egy trading_log nevű óriási táblázatom, historikus adatokkal, képletezett lapokkal), és az adatokat időnként megpróbálom feldolgozni. Ezeknek a feldolgozásoknak számomra hasznos eredményei vannak, pl. ezért (is) hagytam abba az certifikátokkal és a CFD-kkel való kereskedést. Az a kérdés, hogy "idén hány százalékot kerestem", elég régóta foglalkoztat, mert jó lenne tudni, hogy pontosan mi is a teljesítményem. Régebben ezt így számoltam ki:
- megnéztem év elején, mennyi pénzem van az értékpapírszámlámon (ez a tőke)
- év végén a trading_log-ból kiszedtem, mennyit kerestem/buktam az év során (ez a haszon)
- és a kettő hányadosa a teljesítmény (haszon / tőke * 100)
- finomítottam még avval, hogy külön kiszámoltam a hasznot az osztalékra és a kereskedésre is (a teljes tőkére vetítve)
- Az évközi pénzmozgást nem kezeli: ha beteszek vagy kiveszek pénzt, az elvileg a tőkét növeli/csökkenti, de ha az év eleji tőkével számolom az évvégi eredményt, akkor a friss pénzből vett részvények eredménye (osztalék vagy árfolyamnyereség), illetve a kivett pénz hiánya torzítja a teljesítményt.
- Csak a realizált eredményt veszi figyelembe ez a számítás, a lebegő profitot nem, pedig az is számít, ha egy részvény pluszban/mínuszban van, csak nem adtam el, és nem kaszáltam/buktam rajta.
Hogyan számolok én
Pár éve finomítottam a számításomon, a pénzmozgásokat időarányosan hozzászámítom a tőkéhez (pl. ha félévkor beteszek ezer dollárt, akkor az 500 dollárral növeli a tőkét, amivel az éves eredmény elosztom a teljesítmény kiszámításához).
Idén pedig már a nem realizált profitot is számba fogom venni, sőt, a kényszeres nyilvántartásomat felhasználva visszamenőleg is meg tudom nézni, hogy mi volt a lebegő profit/loss az előző években, és így a helyes teljesítményemet is kiszámolhatom. Gondoltam én, amíg ki nem kutattam, hogyan csinálják az alapok.
Hogyan számolnak az alapok
A nettó eszközérték (net asset value, NAV) változásából számolják ki a teljesítményt:
Ez a képlet szintén nem kezeli azt, ha valaki pénzt tesz be az alapba, vagy onnan pénzt vesz ki, de a lebegő profitot figyelembe veszi. Részvényalap esetén: mennyi az alapban lévő részvények értéke az év elején (árfolyam * darab), és mennyi az év végén, a különbség az eredmény (amit még a kapott osztalékok növelnek, mert ezt mindig hozzáadják a NAV év vége értékhez), amiből a százalékos teljesítmény egyszerűen kiszámítható.
A pénzmozgások kezelését viszont nagyon rafináltan oldják meg, kiszűrik a pénzmozgások hatását a befektetési jegyek kibocsátásával/bevonásával:
- Az évet szegmensekre bontják. Minden szegmens a pénzbeáramlások vagy kiáramlások között van, egy szegmensen belül nincs pénzmozgás.
- Amikor jön a friss pénz, ott lezárják az időszakot (szegmenst), és a.) kiszámolják, hogy a nettó eszközérték egy befektetési jegyre vonatkozóan mennyi; b.) a friss pénzt a kiszámolt nettó eszközérték szerint befektetési jegyre váltják. Pl.:
- Év elején egy befektetési jegy 1 dollár volt, volt belőle 1 millió darab, így a befektetési alap értéke pont egymillió dollár volt
- Fél év elteltével 10% hozamot csinált az alap
- Egy befektetési jegy értéke ekkor 1,1 dollár
- Jön 110000 dollár friss pénz az alapba
- Ezt a 110000 dollárt befektetési jeggyé konvertálják az aktuális eszközértéken, ami 1,1 dollár, azaz lesz 100000 új befektetési jegy (110000 / 1,1), összesen 1,1 millió darab
- Így a hozam egy befektetési jegyre vonatkozóan mindig pontosan kiszámolható, mert a friss pénz nem a hozamot változtatja, hanem a befektetési jegyek számát.
- A szegmensekre vonatkozó hozamokat a befektetési jegyekre vonatkozóan összesítik egy évre.
Na, ezt én a saját befektetéseimre nem így fogom csinálni, mert túl sok számolást igényelne mindig a befektetési jegyre való konvertálás. Vagy kéne hozzá egy program, a fene tudja, egyelőre bele se gondolok.
Érdekesség: az S&P 500 benchmark
A legtöbben az S&P 500-at szeretnék megverni, de ez elég nehéz, mert egy indexet nem lehet pontosan lekövetni:
- Negyedévente felülvizsgálják, és ki- és bekerülnek cégek az indexbe a kritériumoknak megfelelően.
- A ki- és bekerülésnek mindig van hatása az adott cég árfolyamára, amit nem lehet kereskedéssel lekövetni, tudniillik amikor bereül egy cég, akkor jellemzően felmegy az árfolyama, és mi nem tudunk olyan árfolyamon vásárolni belőle, mint amikor bekerült. Amikor kikerül egy cég, akkor leesik az árfolyama, mi meg nem tudjuk eladni azon az árfolyamon, amikor még az indexben volt.
- Külön szívás, ha egy cég nem csak kikerül az indexből, de csődbe megy. Az S&P csak kidobja az indexből és egy új céggel meg tovább, de nekünk marad egy értéktelen részvényünk, amibe anno tőkét raktunk, és azt elbuktuk.
Az indexkövető ETF-ek persze villámgyorsan követik az indexek változásait, de megnézném, hogy mi történne akkor, ha most lenne egy olyan csőd, mint 2001-ben az Enroné. Szerintem lenne különbség az indexkövető ETF-ek és az indexek teljesítményei között.
