Miért nem használok stopot a részvényeknél?

2017-18 tájékán, amikor német meg osztrák részvényekkel kereskedtem, gyakran állítottam be stopot. Volt olyan, amikor már pluszban volt egy részvényem, és profitvédő stopot használtam, aztán húztam felfelé, ha tudtam, általában zárt a stop. Máskor meg oda raktam stopot, ahol az általam helyesnek tartott Elliott-i formáció sérült. Ha nem az lesz, amit elterveztem, gondoltam, akkor minek tartsak egy részvényt. Sokszor zártam így veszteséggel egy-egy vásárlást, ami aztán kisebb vagy nagyobb idő után pozitívba fordult volna. Ezek egyikét se csinálom már.

Stopnak szerintem ott van értelme, ahol egy pozíció tartása pénzbe kerül. Ezek a származtatott termékek, CFD pl. Azokat nem érdemes a végtelenségig tartani, mert a nyereséget elviszi a tartás költsége. A CFD-ket én már elhagytam, nem nekem valók, volt időm (és pénzem) ezt megtanulni. Amit viszont ingyen tarthatok a végtelenségig, azt inkább tartom akár éveken keresztül is.

A Walgreens Boots Alliance (WBA) kapcsán jutott mindez az eszembe. A WBA január 30-án felfüggesztette a jócskán lecsökkentett osztalék kifizetését is. Ránéztem a jelentésükre, gyalázatosak a számok, már az operating cash flow is negatív, de még volt egy csomó capex-ük is, a free cash flow -424 millió dollár lett a 2025 Q1-re (ők így számozzák a negyedéveket).

Van egy részvényem tehát, amit 2019-ben vettem, és bővítettem 2020-ban, és ez a csomagom ma -79%-ot mutat. Ha a megkapott osztalékokat is számolom, akkor -58%-on állok, és ez sajnos nem fog javulni, mert mostantól nulla az osztalék. Mit csinálhatnék evvel a csomaggal?

• Eladom: realizálom a veszteséget, aztán befektetem a maradék pénzt, remélve azt, hogy az majd hasznot hoz.
• Tartom: kivárom, hogy hozzon valamit, és kis haszonnal, vagy kis bukóval - a jelenleginél jelentősen kisebbel - ki tudjak szállni belőle.

Én már régóta ilyen esetekben tartom a részvényeket, ezek miatt:

• A tartásnak nincs költsége, a pénzre pedig nincs szükségem (amikor mégis volt ilyen, akkor fájó szívvel adtam el veszteséges részvényeket, de alapvetően olyan pénzt teszek ide, amire úgy tekintek, hogy hosszú ideig nem lesz rá szükségem).
• Mi történhet egy ilyen céggel?
• Csődbe megy: ekkor elvesztem a befektetett pénzem 100%-át. Többet nem, mert itt nincs tőkeáttétel. Én nagy és régi cégeket szeretek vásárolni, akiknek hosszú osztalékfizetési múltjuk van, ezek azért nem szoktak csődbe menni.
• Felvásárolja valaki: na bumm, legfeljebb lesz egy új cégben is részvényem.
• Átszervezi magát: leválasztja az egyik üzletágát és a tőzsdére viszi azt. Ilyenkor kapok új részvényt az új cégből. Ebben már többször volt részem, IMB, AT&T, GE után kaptam az új cégekből. Ezeket szerintem minél előbb érdemes eladni, általában mindenki így gondolja, ezért esik az árfolyam sokáig. Mindenesetre ez ingyen pénzt jelent minden esetben.
• Kb. minden esetben, amikor eladtam egy részvényt veszteséggel, akkor egy idő után - ami akár sok év is lehet - jó nyereséggel lehetett volna kiszállni belőle. Volt, amikor sikerült kiülnöm a veszteséget - DTAG, MTEL -, de régebben nem volt hozzá türelmem. Na, most már van.

A rossz cégekből lehet újra jó cég, a realizált veszteségből meg nem lesz soha nyereség. A lényeg a türelem.

Vagyonépítés osztalékkal, a könyvem. Elérhető epub, mobi, pdf formátumokban a Smashwords-ön, az Apple Books-on és a Google Play-en.