Free Cash Flow

A tőzsdén szereplő vállalkozások három fő pénzügyi jelentést tesznek közzé negyedévenként:

• Income statement (eredménykimutatás)
• Balance sheet (mérleg)
• Cash flow statement (pénzáramlás kimutatás)

Most az income és a cash flow közti különbségről írok, mert osztalékbefektetőként nem árt, ha tudjuk, hogy hosszú távon osztalékot csak abból lehet fizetni, ami a zsebben van.

A cash flow statement három részből áll:

• Operating activities: nekünk, befektetőknek ez a legfontosabb, az üzemi pénzáram, mert itt derül ki az, hogy mennyi pénzt termel a vállalkozás, miközben azt csinálja, amire alapvetően létrehozták. Kalapácsot gyárt, gyógyszer készít, turistákat utaztat.
• Investing activities: a free cash flow szempontjából itt a legfontosabb tétel a Capital Expenditures, a beruházások. De egyébként itt jelentik a cégek azokat a tételeket, amik nem a normál működésükhöz köthetők, mert egyszeri tételek: felvásárlások, cégrészek eladása stb.
• Financing activities: itt jelenik meg a kifizetett osztalék és – ha van – a saját részvény visszavásárlása. Meg a kölcsönökhöz/kötvényekhez tartozó terhek. A shareholder yield számításához nagyon fontos, a free cash flow-hoz kevésbé.

A free cash flow ezekből nagyon egyszerűen kiszámolható: megnézzük, mennyi pénz jött be a vállalkozás normál működéséből, és kivonjuk belőle azt, amit elköltött a beruházásokra. Azaz: Operating cash flow mínusz Capital expenditures. Ez lesz az a pénz, amit a vállalkozás szabadon elkölthet. Például osztalékot fizethet belőle.

Itt az AT&T 2020 Q1 időszakra vonatkozó 10-Q SEC filing-jéből a cash flow rész, bekarikáztam a fentieket.

Az income statement részei a következők:

• Sales/revenue: a bevétel.
• Cost of Goods Sold: a bevételhez köthető költségek. Itt jelenik meg a depreciation (értékcsökkenés) is, ami miatt osztalékbefektetőként ezt a jelentést nem vesszük annyira komolyan, mint a cash flow riportot.
• Net income: az eredmény. Pontosabban a papíron kimutatott eredmény.

Nekünk, osztalékbefektetőknek azért nagyon fontos a cash flow jelentés, mert osztalékot csak abból a pénzből lehet fizetni, ami ott van a vállalkozás számláján.

Egy ki példa a cash flow statement és income statement közti különbségre.

Van egy cég, aminek van 1 millió USD az éves bevétele:

• Cash flow statement: Operating activities: 1 mUSD
• Income statement: Revenue: 1 mUSD

Vesz az aktuális pénzügyi évben 0,5 millióért számítógépet, mondjuk lecseréli az összes PC-jét:

• Cash flow statement: Capital Expenditures: 0,5 mUSD (az investing activities alatt)
• Depreciation: 0,1 mUSD (ha öt év alatt amortizálják le a gépeket)

Mit látunk a jelentésekből:

• Cash flow riport: 0,5 mUSD a free cash flow, mert free cash flow = operating cash flow – capital expenditures
• Income statement: 0,9 mUSD a net income, mert net income = revenue – cost (itt most leegyszerűsítve a depretiation a költség)

Ki lehetne fizetni osztalékként 0,9 millió USD-t? Nyilván nem, hiszen nincs annyi pénz a cég számláján. Na, ezért fontos a cash flow statement.

Egyébként, ha a cég értékét nézzük, az income statement nem hazudik, a vállalkozás tényleg megér ennyit. Van pénze, plusz van olyan eszköze, aminek van piaci értéke. Csakhogy ez az eszköz nem monetizálható, mert ha eladják, akkor a vállalkozás nem tud működni.

Trükközhetnek a cégek ezekkel a számokkal? Hát persze.

• Az első, talán nem is trükk, hanem inkább csak kicsiny kozmetika, amikor a depreciation időszakát kiterjesztik azért, hogy az adott évben az ezen a soron elszámolt költség alacsonyabb legyen. Volt egy beruházás, amit eredetileg 5 évre terveztek, de rosszak a számok idén, ezért legyen inkább 10 év. Máris feleződik az értékcsökkenés sor és egyúttal javul az income statemet szerinti eredmény. Ezt előszeretettel alkalmazzák a beruházásigényes iparágak cégei. Olaj, telekommunikáció például. 
• Esetleg költséget számolnak el beruházásként. Ez mondjuk a cash flow jelentést nem változtatja (kevesebb költség, ugyanannyival több beruházás), de az income statement-et szépíti. Például szoftverfejlesztésre költ egy vállalkozás sokat, amit a beszerzett hardverre aktiválnak, így a fejlesztőknek kifizetett tényleges bér az amortizáció idejére elkenődik.
• Mi számít normál működésnek? Minél több pénz kerül a cash flow statement operating activities szekciójába, annál jobb lesz a cash flow riport. Érdemesnek tűnhet tehát felcímkézni az egyszeri tételeket úgy, hogy azok a normál működés részeként jelenjenek meg. Ezt mi, egyszerű befektetők nem igazán tudjuk kivédeni, nehéz észrevenni, bizonyos esetekben ez már a csalás kategória.
• Other: az egyebek. Ember legyen a talpán, aki itt kiigazodik, annyit mindenesetre jó tudni, hogy nem jó jelzés az, ha ez a sor nagyon fluktuál.

A Free Cash Flow és az ebből számolt FCF payout ration nem a Bölcsek Köve, az iparág, a ciklikusság, a konkrét cég aktuális helyzete (felvásárlás, hitelfelvétel, adókörnyezet változása) mind befolyásolhatják, mégis azt mondom, hogy ezt érdemes figyelni. Az a vállalkozás, amelyik a hosszú távon a free cash flow-ja 70%-ánál többet fizet ki osztalékként (vannak persze kivételek, például a dohányipar), nem való egy rendes osztalékportfólióba. Azokból jó válogatni, akinek van tartalékjuk.