Befektetővédelem

Bármilyen gondosan is választunk brókercéget, előfordulhat, hogy éppen az megy csődbe, amelyik a mi számlánkat kezeli. A Buda-Cash és a Quaestor csődjét a cégek bűnöző menedzsmentje okozta, de a Sberbank esetében azt láthattuk, hogy banktól kívülálló bűnözők is lehetnek az összeomlás okozói. Ilyenkor a biztosítás védhet meg attól, hogy elveszítsük a vagyonunkat. 

Mindig olyan brókert válasszunk, amelyik az európai vagy az amerikai befektetővédelem hatálya alá esik, és csak annyi értékpapírunk legyen egy cégnél (nem számlánként, hanem összesen, mert a biztosítás ügyfélre összevontan vonatkozik), amennyit még kártalanít a biztosítás. A kártalanítás nem automatikus, azt mindig kérni kell, és egy éve van a károsultnak azt megkérni attól a naptól számítva, hogy a kérvény benyújtható. 

Amerikában a SIPC kártalanítási alap ötszázezer dollárig kártalanít, Magyarországon a Befektető-védelmi alap (Beva) százezer euróig.

A Beva kártalanítás részletei:

• A Beva a kártalanítást forintban nyújtja.
• A kártalanítás mértéke egymillió forintig 100%, egymillió forint felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész 90%-a. Azaz a pénzünk egy kis részét csőd esetén elbukjuk.
• Ha a kártalanítás hiányzó értékpapír után jár, összegét az értékpapírnak a felszámolás kezdő időpontját megelőző 180 nap átlagárfolyama alapján számítják ki. Így lehet a kártalanítás során árfolyamnyereségünk és veszteségünk is, a részvényeinktől függően. 
• Devizában fennálló követelés esetén a Beva a kártalanítás forintösszegét az érintett tag felszámolásának kezdő napján érvényes MNB devizaárfolyam alapján számolja ki.
• A százezer euró összeghatár meghatározása szintén a felszámolásának kezdő napján érvényes MNB devizaárfolyam alapján történik.

A védelmet ne a kiválasztandó brókercégnél ellenőrizzük le, hanem az alapoknál:

• Magyarországi befektetővédelem (Beva): https://bva.hu/hu/befekteto-vedelem/beva-tagintezetek/
• Amerikai befektetővédelem (SIPC): https://www.sipc.org/list-of-members/

Amelyik cég szerepel a Beva vagy a SPIC listáján, ott bátran nyithatunk számlát. 

Nekem két cégnél van értékpapírszámlám, az Ersténél és a Randomnál. 2021. augusztus 31-én jelentették be, hogy az Erste megveszi a Random Capitalt. A két társaság jogilag egyelőre két cégnek számít, a Beva alatt szerepelnek mindketten, azaz a két számlám külön-külön is a védelem hatálya alá esik. Nem tudom, meddig marad ez így, de már tervezem, hogy nyitok egy újabb számlát máshol és úgy csoportosítom át a részvényeimet, hogy bárki becsődöl, én a pénzemhez juthassak.

Ha támogatnád a munkámat, a Patreonon megteheted.

Erste - Random egyesülés

Most nem céget elemzek, hanem elmondom, engem hogyan érint az, hogy az Erste benyeli a Random Capitalt.

2021 szeptemberében jött ki a hír, hogy az Erste Befektetési Zrt. megvásárolja a Random Capitalt. Pár napja pedig, egy évvel a vásárlás után, az a nagy hír, hogy a két cég egyesül, és a Randomos és az Erstés ügyfelek azonos kondíciókkal kereskednek 2022. október 1-től. Ezen annyira nem csodálkoztam, ha egy cég megvásárol egy másikat, akkor nem hagyja azt változatlanul. Különben minek vásárolna.

Nem mindenkit ugyanúgy érint az egyesülés és a kondíciók egyesítése, nekem van számlám az Ersténél és a Randomnál is, és most arról írok, ami nekem fáj, meg azt is leírom, hogy mit teszek ellene.

A problémák

Tranzakciós díjak: ezek megnőnek a Randomos díjakhoz képest. Osztalékbefektetőként ez nem fáj, mi nem trade-elünk, hanem tartunk.

Számlavezetési díj: nem nagy tétel, de a nullához képest mégiscsak költségnövekedés.

Osztalékfizetés ügyéntézési díj: ez a Randomnál (és minden normális brókernél) nulla volt, az Ersténél 5 EUR/osztalék. Ez gyakorlatilag ellehetetleníti a kis lépésenként felépített osztalékportfóliókat. Ha az osztalékkifizetések összegéhez képest ez az 5 EUR (vagy annak megfelelő USD, ha amerikai részvényről van szó) jelentős tétel, akkor nincs értelme a kicsi osztalékok gyűjtögetésének.

Beva: a befektetővédelem már nem kettő, hanem csak egy számlára vonatkozik. A Beva százezer euróig nyújtott védelmet (nem egy az egyben, itt írtam erről). Nekem az Erstés és a Randomos számláim összevonása után ez problémát fog okozni, az egyesített számla már nagyobb lesz, mint amit a Beva véd.

TBSZ számlák: nekem nincs, mert szerintem nem szabad szétaprózni az osztalékokat, a befektetési lehetőségek nem a TBSZ számlanyitások szerint jönnek velünk szembe, de aki több TBSZ-en gyűjtötte az osztalékrészvényeket, az még inkább szétforgácsolta az osztalékbevételeket, emiatt az ügyintézési díj gyakorlatilag tönkreteszi a hozamokat, hacsak nem nagyon nagy a számlaméret, akkor viszont a Beva lesz a probléma.

Szocho: a Randomnál lehetett nyilatkozni az év elején, hogy egyéb befizetésekkel a szocho limitet elérjük, és így nem kell levonniuk semmit az osztalékokból. Az Ersténél ez nem volt lehetséges, ők levonták a szochót, és igényelhettük vissza az adóbevalláskor. 

Az én megoldásom

Nekem három számlám van, Erste, Random és Interactive Brokers. Csináltam egy kis elemzést a Randomos és Erstés részvényeimre, hogy melyik részvény esetében teszi tönkre a hozamomat az 5 eurós ügyintézési díj:

• Megnéztem, hogy ez az 5 euró mennyire rontja le a hozamomat. Minél kisebb a negyedéves osztalékbevétel, annál jobban degradálja a hozamot.
• Megnéztem az árfolyamnyereséget azokra a részvényekre, ahol az 5 euró rombol:
• Ahol van komoly nyereség, ott eladom a részvényeket. Összemegy a portfólióm, de nyereséget realizálok és azt visszaforgatom osztalékrészvénybe.
• Ahol most éppen veszteséges a pozícióm, ott elemzem a céget, és ha nincs komoly baj, akkor oda teszem be az eladásból felszabadult pénz. Az adott cég osztalékhozama így javul, és a negyedéves osztalékbevétel is nő, így az 5 eurós büntetés kevésbé fogja érinteni a hozamot.
• Ha eladok, akkor a pénz egy részét átutalom az IB accountomra, hogy az egyesített számla a Beva határ alá essen.  

A konkrétumok

Az LMT és az MSM csomagomra eladási megbízásokat adtam be, természetesen előtte a chartokat is megnéztem, és Elliott alapján tettem meg a téteket. A Patreonos támogatók tudni fogják a konkrét számokat még aznap.

Azt is megnéztem, hogy hol érdemes bővítenem. INTC esetében óriási a nem realizált veszteség, de a cég problémái is óriásiak. Oda nem teszek semmit. BBY érdemes a pozíció növelésére, jó a cég, jól is emel, és ha növelem a pozícióm méretét, már nem fáj annyira ez az Erstés sáp. 

Még elemezgetek, olvasom a negyedéves jelentéseket, de az látszik, hogy 

• Növelni kell az egyes részvények osztalékbevételeit, hogy ne tegye tönkre a hozamot az 5 eurós díj;
• Csökkenteni kell az IB javára az egyesített Erste-Random számla méretét;
• Kell keresni egy harmadik szolgáltatót.

Ha támogatnád a munkámat, a Patreonon megteheted.

DAX

Nincs még éles számlám, csak a Thinkmarket demóját nézegetem. FXCM-hez képest van pár különbség: a spread kisebb, 1 - 1,5 között van, az árfolyam fél Eurós lépésekkel mozog, a rollovert (itt swap-ként kell keresni) nehéz hasonlítani, folyamatosan mozog, de mintha magasabb lenne. Mindenesetre jobban követhető a napon túli pozíciók költsége, nem a history-ba írja külön tételként, hanem az adott nyitott pozíciónál sorolja fel egy külön oszlopban. Bár az is lehet, hogy ez MT4 beállítás kérdése, nem vagyok nagy tudója a dolgoknak. BEVA nincs, csak az angol biztosítás 50e GBP-ig, ami 18mio HUF alatt van. Nyitni fogok a Randomon keresztül náluk a jövő héten.

Hetes charton a számozásom nem változott. Ha a [B] hullám megy felfelé, akkor még mindig megvan az új csúcs esélye. Ha az V fut, akkor az ED, és vissza kell jönnie hamarosan 10800 alá. Pár hónapos távban ide várom, 10800 és 8800 közé. Longokat csak óvatosan nyitok majd, és szigorúan daytrade.

W1:

H4:

H1: