Magyar Telekom - elemzés

Szedán megtörtént az elképzelhetetlen, osztalékot emelt a Magyar Telekom. Nem is kicsit, 15 forintról 30,6-ra. Nahát.

Tavaly ilyenkor jelent meg a közlemény az új részvényesi javadalmazási politikáról, de ott nem részletezték, hogy hogyan osztják meg az erre fordítandó pénzt az osztalék és a részvény visszavásárlás között. Nem hiszem, hogy sokan számítottak arra, hogy idén ilyen osztaléksúlyos lesz a pénz eloszlása.

Az Igazgatóság a 2022-2024 időszakra vonatkozó új részvényesi javadalmazási politika elfogadásáról döntött, mely az osztalékkifizetést és részvényvisszavásárlásokat magába foglaló éves részvényesi javadalmazás növekedését vetíti elő, a Társaság pénzügyi eredmények növekedésével összhangban. Előre tekintve, az éves részvényesi javadalmazás teljes mértéke várhatóan a Társaság megelőző pénzügyi évében elért “A Társaság részvényeseire jutó eredmény” módosított értékének (azaz a módosított nettó eredménynek) 60% és 80%-a közötti érték lesz. 

A 2022-es eredmények után pont az eredmény 70%-ra állították be a kifizetést, amiből 29,46 mrd megy az osztalékra (67%) és 14,6 mrd a részvények vásárlására (33%). Ebből jön ki a 30,6 forintos osztalék.

Eredmény vs free cash flow

A Telekom a részvényesi javadalmazást az adózott eredményhez köti, én mindig a free cash flow-hoz szeretem nézni a kifizetéseket. Ez azért van, mert az eredmény egy könyvekben kimutatott szám, a cash flow meg a tényleges pénzről szól. Márpedig osztalékot csak igazi pénzből lehet fizetni, olyanból nem, ami csak elvileg létezik. Írtam erről a könyvemben sokat.

A Telekom free cash flow-ja 2022-ben csupán 3,559 mrd forint volt. Ebből kellene kifizetni 44 milliárdot osztalékra és saját részvény vásárlásra. Elsőre lehetetlennek tűnik, de persze nincs itt semmi baj.

2022-ben járt le egy csomó spektrum licenc, a mobil szolgáltatáshoz szükséges frekvenciahasználat díja. Erre fizetett ki egy összegben a Telekom 44,28 milliárdot, így kapta megy 15 évre a frekvenciahasználat jogát. Ezt a pénzt kifizette, de utána nem kell fizetnie 15 évig semmit, így az eredményen ez nem látszik, mert ezt a díjat 15 évre elkenték. A cash flow-t viszont tönkrevágta. De egy ilyen multinak ez nem probléma, az anyacég kisegíti, ha kell, illetve annyi ideig fizetett alacsony osztalékot, hogy az eredménytartaléka felhízott rendesen. 2023-tól az FCF nem lesz terhelve ilyen díjjal 15 évig, majd fizetheti vissza az anyavállalati kölcsönt (ha kapott) és jut még osztalékra is bőven.  

Távközlési pótadó

A tavaly júniusban bevezetett adót 2022-ben és 2023-ban kell befizetni. Ez 2022-re 24,583 mrd forint volt. 2023-ban ezt még biztosan fizetni kell, a kérdés az, hogy mi lesz 2024-ben. Ha hasít a gazdaság, akkor talán lemond erről a kormány, és ennyivel is javulhat az eredmény. Adózni majd kell utána, de a nagy részéből lehet részvényesi javadalmazás. Ha valóban kivezeti a kormány.

Részvény visszavásárlás

2022-ben is vásárolt vissza részvényt a Telekom, ezután is fog. A saját részvények egy részét aztán a közgyűlésen bevonják, ez a saját tőke leszállítása. Tavaly ez sok részvény bevonásával járt, mert a Covid miatt ezt egy évvel korábban nem tudta megcsinálni (csak élő, igazából összehívott közgyűlésnél lehet ezt, és a Covid miatt ez elmaradt). 

Mennyi lesz az osztalék a 2023-as év után?

Nehéz kérdés, de azért próbálok egyet jósolni. A Telekom idei gyakorlatából és a publikus célkitűzéseiből tudok kiindulni:

Azt feltételezem, hogy a nettó eredmény 5%-kal nő 2023-ban és '24-ben is. A 70%-os javadalmazás marad, és a 67%-os osztalékarány is.

A pótadó 2024-ban megszűnik, de ez nem egy az egyben lesz eredmény, mert ebből még nyereségadót kell fizetni, ami kb. 20% (egy soron van több adó is, mit tudom én, milyen címeken fizet a Telekom, de 20,5%-ra jön ki az adója).

Feltételezem, hogy az aukciókon az árfolyamemelkedés miatt mindig csak a tavalyi mennyiség 90%-át sikerül megvenni. Ez elég necces feltételezés, mert egyrészt a visszavásárlásra fordított összeg nő, ha az adózott eredmény is nő, másrészt nem tudni, hogy megy fel az árfolyam. Ha a pótadó kivezetésre kerül, akkor gondolom 2024-ben lesz egy jó ugrás. Tehát ez itt most csak egy erős hasraütés. 

És végül még azt is feltételezem, hogy annak a felét, amit visszavesz, a következő évben be is vonja. A maradékot meg mondjuk a dolgozóknak adja.

Ez a kis táblázat összegzi a fentieket:

	2022	2023	2024
Adózott eredmény (+5% évente)	62 954 000 000	66 101 700 000	69 406 785 000
Részvényesi javadalmazásra 70%	44 067 800 000	46 271 190 000	70 131 441 713
Osztalékra a javadalmazás 67%-a	29 525 426 000	31 001 697 300	46 988 065 947
Forgalomban lévő törzsrészvények száma	962 722 519	945 601 277	930 192 158
Aukción visszavásárolt részvények száma	34 242 485	30 818 237	27 736 413
Távközlési pótadó	24 583 000 000	25 812 150 000	0
Egy részvényre jutó osztalék	30,7	32,8	50,5

Nekem 30,6 helyett 30,7 jött ki 2022-re, de most nincs kedvem kinyomozni, hogy miért.

Egyébként nem rosszak a számok, ha a magyar gazdaságpolitika (különadók) és a DTAG koncepciója (hosszú távú javadalmazás) kiszámíthatóbbak lennének, azt mondanám, érdemes Telekom részvényt vásárolni. Így inkább majd azon fogok filózni, hogy eladjam, ha pluszban leszek, vagy várjak a másik csodára, a kivezetésre.

Havi chart:

Ezt már felraktam szerintem, és abszolút igaz még mindig. Az osztalékemelés miatt most viszont van esély arra, hogy áttöri a csatornatetőt és megy tovább felfelé, és amit ABC-nek számoztam, az valójában egy impulzus, és ez már a 3. hulláma. Mehet akár 680-ig is (vagy tovább, de az már nagyon sci-fi). Meglátjuk.

Vagyonépítés osztalékkal, a könyvem. Elérhető epub, mobi, pdf formátumokban a Smashwords-ön, az Apple Books-on és a Google Play-en.