Sorozatvicc

Ajánlom magamat.

"A szövegeim nem attól jók, pontosabban nem csak attól, hogy humoros a tartalom. Vicces dolgokat sokan tudnak írni, sőt még nagyon vicceset is. Bár olyat tényleg csak néhányan tudunk. Az előadásmód, az teszi föl a pontot az i-re. A hangsúlyok, a tűpontosan kimért szünetek, a mimika, mikor éppen melyikkel kell játszani. Az azonnali reakciók a közönség viselkedésére, a legkisebb rezdülésre is. Gyorsan és frappánsan. Mert észre kell venni mindent, és alakítani a műsort a pillanatnak megfelelően. Az én személyes tragédiám, hogy a színpadról csak egyféle reakciót láttam eddig. Hogy utálnak. Ha pedig nem hagyom abba azonnal, akkor jön a verés."

Ez most nem tőzsde, hanem irodalom. Semmi köze a kereskedéshez, az indexekhez és az osztalékhoz, ellenben hozzám annál több, hiszen én írtam. Ha érdekel, milyen az, amikor nem blogot írok, itt megveheted (vagy a megfelelő platform megfelelő alkalmazásában):

Apple Books

Google Books
Smashwords

Az osztalék portfólióm - 2020 február

Változások

• Eladtam az összes Chicos Fas részvényemet 4,025-ön, 13% körül kerestem rajta. Jó volt a hozama és a számai se voltak rosszak, de nagyon gyenge cég, annyiszor esett 10% körül is akár napon belül, hogy arra gondoltam, nem várom meg, amíg penny stock lesz belőle. A befektetők nem szeretik, ahogy látom, akkor minek erőltessem a tartását.
• Vettem Exxon Mobilt több lépésben, 60-nál kezdtem és 54-en fejeztem be. 50-en pont nem kaptam már, oda későn raktam be vétel. Még bővíteni akarom, 36 éve emel, champion, óriási cég, hosszú távra érdemes tartani. 6,19% a hozam.
• Osztalékhozam (12 havi előretekintő): 5,69%.

Amiket figyelek (havi vagy hetes chartokon, Elliott Wave Principle alapján)

• Az Exxon Mobilt akarom bővíteni, kivételesen jó a hozama, áprilisban várható osztalékemelés, másba most nem akarok belekapni.

Magyar Telekom

Kijött a Telekom gyorsjelentése a 2019-es év negyedik negyedévéről, benne egy durva gyomrossal az osztalékbefektetőknek. 2019 februárjában még 27 forintos osztalékot jeleztek előre, ehhez képest most 20 forintot fog javasolni a management az közgyűlésnek.

Ez egy igen jó példa arra, hogy miért kell egy osztalékbefektetőnek kerülnie az európai papírokat. Egy-két hete a Daimler jött ki egy rossz riporttal, rögtön egy osztalékvágást is bejelentettek, hasonlóan a Magyar Telekomhoz. Az európai cégeknél sajnos így működik az osztalékfizetés. Ha csökken a nyereség, akkor a legegyszerűbb költségcsökkentés az osztalék levágása. Nincs hosszú távú, kiszámítható osztalékpolitika, ha jól megy a szekér, fizetnek, ha rosszabbul, akkor vágnak. A kisbefektetők meg szívnak, vagy, ahogyan én is, mennek az USÁ-ba, ahol a cégek rég rájöttek arra, hogy a részvényárfolyam emelkedésének az egyik fontos eleme a folyamatosan és kiszámíthatóan emelkedő osztalék.

Megnéztem a Telekom free cash flow-ját, csak hogy érezzem, miért is vágtak most (minden millió HUF):

• FCF: 54 056. Rékasi 65,1 milliárdról beszél, először azt hittem, a különbség oka az IFRS16 bevezetése, de aztán egy lábjegyzetben ez volt: a szabad CF "spektrum licensz díj nélkül" 65,1 milliárd forint. Osztalékot persze nem lehet fizetni abból, amit a frekvenciákra kell kifizetni, szóval a 65 milliárd az csak egy szép szám, számolni az 54-gyel kell.
• Részvények száma: 1 042 742 543
• FCF per share: 51,84 Ft
• FCF payout ratio:
• 25 forintos osztaléknál: 48,23%
• 27 forintos osztaléknál: 52,08%
• 20 forintos osztaléknál: 38,58%

Még a tavaly belengetett 27 forintos osztalékkal se érnék el a 60%-ot, ami simán egy egészséges érték. Persze a nagytulajdonosnak jobb, ha úgy veszi ki a pénzt, ha abból a 40%-nyi egyéb tulajdonos nem kap. Például névhasználat miatt jogdíjként, tanácsadók fizetéseként, esetleg tulajdonosi hitel kamataként. Mi meg le vagyunk szarva.

Az osztalékvágás indoka egyébként az, hogy jön két frekvenciatender, ezeknek a pénzügyi hatásai nehezen előrejelezhetők. Szóval tartalékolnak. Bár ezt pontosan lehetett tudni egy éve is, amikor a 27 forintot bedobták a köztudatba.

Bejelentettek még egy 5,2 milliárdos sajátrészvény vásárlási programot is. A CFO azt mondta, ez 3-4 hónapig fog tartani. Lehet nézni a napi mennyiségeket, mennyivel nő a forgalom.

Az SRV hatását még megnéztem:

• 450-es átlaggal számolva ez 11,55 millió darab visszavásárlását jelenti
• Ez 1,1%-a a törzsrészvényeknek
• Ez 38,15%-ra viszi le a FCF payout ratio-t a 38,58%-ról
• Azaz 52,42 forint lenne részvényenkénti free cash flow a mostani a 51,84 helyett

Nem egy hatalmas érték, mit mondjak. Ami pedig szörnyű az SRV-ben:

• Kb. 70 forintra van az árfolyam a 2017-es csúcstól. 300-nál kellett volna venni, nem most.
• Az SRV elvileg értéket teremt a tulajdonosok részére. De ez nem kézzel fogható, mint az osztalék, hanem csak akkor realizálódik, ha az árfolyam felmegy miatta, vagy esetleg nő az osztalék. De amíg nem döntenek arról, hogyan adják át ezt az értéket nekünk, addig ez csak egy virtuális haszon. És tudva azt, hogy a kisrészvényesek az utolsók, akikre gondol a DTAG, nem sok jóra számítok.
• Talán egy jó van ebben az egészben: a menedzsment emelni akarja az árfolyamot, gondolom részvényben kapják a bónuszt, vagy a bónuszuk az árfolyamhoz van kötve, és így esetleg fél éves távlatban nő majd az árfolyam.

Az idei átlagos forgalom 556 ezer darab részvény, az elmúlt 12 hónapé 519 ezer. Ha négy hónap alatt akarják megvenni a 11,55 millió részvényt, akkor az 138 ezer per nap növekedés lenne (21 munkanap per hó). Ez majdnem negyedével növelné meg az idei forgalmat, talán lesz egy árfolyam felhajtó hatása a vásárlásnak. Remélem igen, mert el akarom adni az összes MTEL részvényemet. Veszek belőle kiszámítható, jól fizető amerikai papírokat.

Osztalék portfólió - 2020 január

Változások

• Vettem MSC Industrial Direct Company Inc (MSM) részvényeket két ütemben: az elsőt még úgy, hogy az 5 USD extra osztalékot is megkapom utána, a másodikat már az extra nélkül. 73,55 az átlagom, 4,08% a hozam.
• Vettem Meredith Corp (MDP) részvényt is két részletben, 31,68 az átlagom, 7,26% a hozama.
• Osztalékhozam (12 havi előretekintő): 5,99%.

Amiket figyelek (havi vagy hetes chartokon, Elliott Wave Principle alapján)

• Leggett & Platt: kihúztam, mert az induló hozama nem túl magas, és nem is emel nagyokat. Hiába, 47 éves champion, aki a biztonságot keresi, annak ez is jó.
• W.P Carrey: szerintem túlárazott, DGR alacsony, ezt is elengedtem.
• Realty Income: az egyik leginkább túlárazott REIT, a DGR pedig az inflációt sem éri el, levettem a listáról.

Meredith

A Meredith Corporation (NYSE: MDP; www.meredith.com) 115 éve foglalkozik újságkiadással. Van print, tévé és netes platformja is. Havi 180 millió fogyasztót érnek el, a milenniumi nemzedék nőinek a 80%-át (1983 januárja és 1994 decembere közötti születésűek, és erre valamiért büszkék, gondolom ez egy fontos célcsoport). Az első számű magazin kiadó az USA-ban, ezek a legfőbb márkái: People, Better Homes & Gardens, InStyle, Allrecipes, REAL SIMPLE, SHAPE, Southern Living és Martha Stewart Living. Van ezen felül 17 tévécsatornájuk, ezzel az amerikai háztartások 11%-át érik el.

2017-ben megvették a Time média vállalatot 2,8 milliárd dollárért (Time, Sports Illustrated, Travel + Leisure, Food & Wine, Fortune, People, InStyle, Life, Golf Magazine, Southern Living, Essence, Real Simple és Entertainment Weekly). Hatalmas hitelt vettek fel, a befektetőket elbizonytalanították, a részvények azóta esnek.

Érdekesség, hogy 1990-ben a Time és a Warner egyesültek Time Warner néven, aztán 2014-ben szétváltak, hogy a Time a nyomtatott, a Warner meg a tévé és filmiparra tudjon fókuszálni. A Time ment önállóan a tőzsdére, a Warner Mediát pedig az AT&T vette meg 2016-ban.

A Falcon hírlevélben figyeltem fel rá.

Osztalék

[Elvárás: 

10 év múlva ~10% legyen a hozama a mostani befektetésnek az 1, 3 és 5 éves DGR súlyozott átlagával számolva.
Legalább 15 éve emeli az osztalékot. Ha kevesebb, mint 15 éve emel, akkor a kezdeti hozamnak és a 10 év múlva elérhető osztaléknak jelentősen meg kell haladnia az elvárásokat, plusz az FCF payout ratio 50% alatt legyen.
Az S&P 500 átlagos hozamot haladja meg jelentősen, ez most 1,76%.]

• Státusz: Champion, 26 éve emel.  
• Legutóbbi emelés: 2019.02.02-én volt (declaration date), ez a szokásos dátuma az emelés bejelentésének.
• Hozam (12 hónapra előretekintő): 7,72%:
• 29,8 USD a részvény.
• 0,575 USD a negyedéves osztalék.
• Dividend Growth Rate (DGR):

	1 yr	3 yrs	5 yrs	10 yrs
DGR	5,5%	6,0%	6,0%	9,7%

• A Yield Chart alapján 4,75%-os hozam az idő 5,5%-ban van. Ez nagyon kiváló érték, de ez egy nagyon régi cég, hosszú-hosszú történettel. Ha az utóbbi öt évet nézem csak, akkor 6,25%-os hozam az idő 6,1%-ban érhető el, a mostani hozam tehát az elmúlt öt évet nézve is figyelemreméltó.

Bőven teljesíti az elvárást, bár az emelés mértéke nyilván csökkenni fog a következő osztalék emelésnél. Most magas a hozam egyébként is, mert alacsony a részvény árfolyama, ilyenkor nem osztalékot kell emelni, hanem saját részvényt venni. Azt majd megnézem, ha odaérek, hogy mikor mennyi saját részvényt vásárolt. Ha a csúcson sokat és most, hogy beesett, keveset, az rosszat jelent.

Méret és stabilitás

[Elvárás: 

500 millió dolláros éves árbevétel. 

A revenue az előző három év átlagát haladja meg hosszabb távon. 

Pozitív eredmény az elmúlt 5 évben.]

	2 015	2 016	2 017	2 018	2 019	TTM
Revenue	1,59	1,65	1,71	2,26	3,18	3,18
Net Income	0,14	0,03	0,19	0,11	0,13	0,13

milliárd USD

Teljesíti az elvárást.

Free Cash Flow

[Elvárás: 

FCF payout ratio 60% alatt.

REIT-ek esetében az FFO 90% alatt.]

	2 015	2 016	2 017	2 018	2 019	TTM
FCF	159,100	201,560	184,560	96,700	198,900	198,900
Shares outstanding	44,520	44,610	44,620	44,900	45,300	45,300
FCF per share	3,57	4,52	4,14	2,15	4,39	4,39
Dividend	1,832	1,98	2,08	2,18	2,3	2,3
FCF payout ratio	51,26%	43,82%	50,29%	101,22%	52,38%	52,38%

millió, kivéve a részvényenkénti adatokat

Ez parádés, 2018-at kivéve. 2017 novemberében jelentették be a Time felvásárlását, 2018 januárjában zárult le az ügy, a 2018-as free cash flow ez a felvásárlás meg is látszik. De 2018-ban is emeltek osztalékot, gondolom hitelből, és mára már rendezték a soraikat. Nagyon jó.

Fontosabb mutatók

[Elvárás: 

P/E az elmúlt három év átlaga alatt. 

ROIC 6% felett.]

	2 015	2 016	2 017	2 018	2 019	Current
P/E	16,57	46,94	15,95	53,55	31,83	29,22
	2 015	2 016	2 017	2 018	2 019	TTM
ROIC	8,16	2,04	11,53	3,35	-0,85	-1,09

Ez elég nagy zagyvaságnak tűnik, a Morningstarról szedtem az adatokat, de nem hiszem, hogy ezek jók lennének valamire is.

Net Payout Yield és Shareholder Yield

[Elvárás: 

Shareholder Yield az S&P 500 átlaga felett, ez most 4,3%.

A saját részvény vásárlás nem az árfolyamcsúcsok környékén történt, hanem diszkont szinten.]

	2 017	2 018	TTM
Dividend yield	3,32%	4,47%	7,72%
Stock repurchases	53,3	31,1	10
Market cap	2 947	2 332	1 350
Net payout yield	5,13%	5,80%	8,46%
Change in Long-Term Debt	5,630	2420	-827
Debt paydown yield	-0,19%	-103,77%	61,26%
Shareholder yield	4,94%	-97,97%	69,72%

2018 nagyon durva volt a hitelek szempontjából. 2017-ben 5,6 millióval nőttek a hosszú lejáratú hitelek , 2018-ban ez a növelekdés 2,4 milliárd USD volt. A Time felvásárlása miatt elég jól eladósodtak, 2,8 milliárdot fizettek, ebből 2,4 milliárd hitel volt. Hát igen, ezért adták pánikszerűen a befektetők. De 2019-ben 827 millióval csökkentették a hitelt, ez egészen fantasztikus, viszont emiatt a shareholder yield nekem értelmezhetetlenül magasnak is tűnik.

A másik problémám az, hogy a részvények száma folyamatosan nőtt az évek során (lásd a free cash flow fejezetet), de akkor hogyan történt a visszavásárlás? Kibocsátottak valamennyit, és a kibocsátottnál kevesebbet visszavettek? Ezt nem értem. Egyébként most, hogy az ATH-hoz képest feleződött a részvány ára, sokkal kevesebbet költenek a visszavásárlásra, mint akkor. Nyilván a hitelek miatt, szóval ezt elfogadom.

Chart

[Elvárás: 

Legyen EWP alapon komoly esély az emelkedésre 6 hónapon belül.]

2009-től emelkedett, de ez nem impulzus volt, inkább valami diagonál. A 2017 decemberi 72,25-ös ATH után, a Time felvásárlásának óta pedig esik. A havi chart alapján már nem sokáig, mert a korrekció C hulláma, egy impulzus elég jól elkészült. Lehet még lejjebb a vége, de már egy ötödik hullámban jár ez a C, nem hiszem, hogy sokáig esik innen. Én vettem két csomagot már, a portfóliómban látszik az átlagom, a hozam jó, a számok jók, ha a következő negyedéves jelentés jó lesz, akkor fordulni fog szerintem. Ha a februári osztalékokat megkapom, és még mindig 30 körül lesz az ára, akkor veszek még.

Havi:

Net Payout Yield

Amikor cégeket keresek az osztalék portfóliómba, a net payout yieldet is megnézem az értékelés során. Összeszedtem a lényeget róla.

Net Payout Yield

Az osztalékon és a saját részvény vásárláson keresztül a részvényeseknek visszajuttatott hozam. Itt egy pontos definíció rá.

net payout yield = dividend yield + net buyback yield

Ahol a:

• dividend yield: éves osztalék / részvényár;
• net buyback yield: elmúlt 12 hónap saját részvény vásárlás értéke / piaci kapitalizáció.

Aki osztalék portfóliót épít, annak érdemes a net payout yieldet is néznie az osztalékhozam mellett.

Nem minden jó osztalékot fizető cég veszi a saját részvényeit, van, amelyik egyszerűen csak osztalékként adja vissza a tulajdonosoknak a pénzt. A két módszer alapvetően abban különbözik, hogy:

• Az osztalék egy olyan konkrét összeg, amit a részvénytulajdonos megkap, adózik utána a tárgyévben és elköltheti a nettót.
• A részvény visszavásárlással a tulajdonunk értéke nő, nincs kifizetés, nincs adófizetési kötelezettségünk, csak akkor, ha ezt a megnövelt értékű tulajdont (a részvényeinket) eladjuk.

A jó menedzsmentet onnan ismerni meg, hogy akkor vesz saját részvényt, ha az megéri. Ha egy cég részvényeinek beesik az árfolyama és a cégnek van szabad forrása, akkor érdemes saját részvényt venni, mert olcsón lehet hozzájutni. Ha magas az árfolyam, akkor a részvényvásárlás pazarlás, hiszen egy túlárazott eszközön keresztül juttat vissza értéket a tulajdonosoknak, nyilvánvalóan rossz hatásfokkal. Pont, ahogyan a befektetők gondolkoznak.

A nagy kérdés, hogy mi az egészséges értéke a net payout yieldnek.

A Seeking Alphán a Stone Fox Capital készít havi listát Top Net Payout Yields - hónap címmel, itt a decemberi. Állításuk szerint ezeknek a cégeknek a teljes hozama (total return) jobb, mint az S&P 500-é.

Szerintem ezt így kijelenteni nem szabad.

Van egy ETF, a Cambria Shareholder Yield ETF (SYLD), amelyik az S&P 500-ból szelektál a shareholder yield alapján (a shareholder yield a net payout yielden felül még a hitelek visszafizetését is tartalmazza), és a top 100 cégből vásárol. Nem ész nélkül, hanem az árfolyamot is értékelve, de azt pontosan nem tudni, mi a belépési pontjuk.

Na ez az alap az S&P 500-hoz képest rosszabbul teljesít.

A konklúzió annyi, hogy olyan cég részvényeit érdemes vásárolni:

• aminek a net payout yield-je magasabb az S&P 500 átlagánál;
• akkor vesz saját részvényt, amikor az árfolyam alacsony.

Ha a saját részvény vásárlás magas árfolyamon történik, akkor az nem a részvényesek, hanem a menedzsment érdekeit szolgálja (pl. eladják a saját csomagukat jó áron, vagy a bónuszuk kapcsolódik az SRV-hez), az ilyen cégeket érdemes kerülni.