Kijött a Telekom gyorsjelentése a 2019-es év negyedik negyedévéről, benne egy durva gyomrossal az osztalékbefektetőknek. 2019 februárjában még 27 forintos osztalékot jeleztek előre, ehhez képest most 20 forintot fog javasolni a management az közgyűlésnek.
Ez egy igen jó példa arra, hogy miért kell egy osztalékbefektetőnek kerülnie az európai papírokat. Egy-két hete a Daimler jött ki egy rossz riporttal, rögtön egy osztalékvágást is bejelentettek, hasonlóan a Magyar Telekomhoz. Az európai cégeknél sajnos így működik az osztalékfizetés. Ha csökken a nyereség, akkor a legegyszerűbb költségcsökkentés az osztalék levágása. Nincs hosszú távú, kiszámítható osztalékpolitika, ha jól megy a szekér, fizetnek, ha rosszabbul, akkor vágnak. A kisbefektetők meg szívnak, vagy, ahogyan én is, mennek az USÁ-ba, ahol a cégek rég rájöttek arra, hogy a részvényárfolyam emelkedésének az egyik fontos eleme a folyamatosan és kiszámíthatóan emelkedő osztalék.
Megnéztem a Telekom free cash flow-ját, csak hogy érezzem, miért is vágtak most (minden millió HUF):
- FCF: 54 056. Rékasi 65,1 milliárdról beszél, először azt hittem, a különbség oka az IFRS16 bevezetése, de aztán egy lábjegyzetben ez volt: a szabad CF "spektrum licensz díj nélkül" 65,1 milliárd forint. Osztalékot persze nem lehet fizetni abból, amit a frekvenciákra kell kifizetni, szóval a 65 milliárd az csak egy szép szám, számolni az 54-gyel kell.
- Részvények száma: 1 042 742 543
- FCF per share: 51,84 Ft
- FCF payout ratio:
- 25 forintos osztaléknál: 48,23%
- 27 forintos osztaléknál: 52,08%
- 20 forintos osztaléknál: 38,58%
Még a tavaly belengetett 27 forintos osztalékkal se érnék el a 60%-ot, ami simán egy egészséges érték. Persze a nagytulajdonosnak jobb, ha úgy veszi ki a pénzt, ha abból a 40%-nyi egyéb tulajdonos nem kap. Például névhasználat miatt jogdíjként, tanácsadók fizetéseként, esetleg tulajdonosi hitel kamataként. Mi meg le vagyunk szarva.
Az osztalékvágás indoka egyébként az, hogy jön két frekvenciatender, ezeknek a pénzügyi hatásai nehezen előrejelezhetők. Szóval tartalékolnak. Bár ezt pontosan lehetett tudni egy éve is, amikor a 27 forintot bedobták a köztudatba.
Bejelentettek még egy 5,2 milliárdos sajátrészvény vásárlási programot is. A CFO azt mondta, ez 3-4 hónapig fog tartani. Lehet nézni a napi mennyiségeket, mennyivel nő a forgalom.
Az SRV hatását még megnéztem:
- 450-es átlaggal számolva ez 11,55 millió darab visszavásárlását jelenti
- Ez 1,1%-a a törzsrészvényeknek
- Ez 38,15%-ra viszi le a FCF payout ratio-t a 38,58%-ról
- Azaz 52,42 forint lenne részvényenkénti free cash flow a mostani a 51,84 helyett
Nem egy hatalmas érték, mit mondjak. Ami pedig szörnyű az SRV-ben:
- Kb. 70 forintra van az árfolyam a 2017-es csúcstól. 300-nál kellett volna venni, nem most.
- Az SRV elvileg értéket teremt a tulajdonosok részére. De ez nem kézzel fogható, mint az osztalék, hanem csak akkor realizálódik, ha az árfolyam felmegy miatta, vagy esetleg nő az osztalék. De amíg nem döntenek arról, hogyan adják át ezt az értéket nekünk, addig ez csak egy virtuális haszon. És tudva azt, hogy a kisrészvényesek az utolsók, akikre gondol a DTAG, nem sok jóra számítok.
- Talán egy jó van ebben az egészben: a menedzsment emelni akarja az árfolyamot, gondolom részvényben kapják a bónuszt, vagy a bónuszuk az árfolyamhoz van kötve, és így esetleg fél éves távlatban nő majd az árfolyam.
Az idei átlagos forgalom 556 ezer darab részvény, az elmúlt 12 hónapé 519 ezer. Ha négy hónap alatt akarják megvenni a 11,55 millió részvényt, akkor az 138 ezer per nap növekedés lenne (21 munkanap per hó). Ez majdnem negyedével növelné meg az idei forgalmat, talán lesz egy árfolyam felhajtó hatása a vásárlásnak. Remélem igen, mert el akarom adni az összes MTEL részvényemet. Veszek belőle kiszámítható, jól fizető amerikai papírokat.
