2021. október 31., vasárnap

Az osztalék portfólióm - 2021. október

Változások

  • Nem vettem és nem adtam el semmit
  • Exxon osztalékot emelt 0,87-ről 0,88-ra, ez 1,15%-os emelést jelent, a hozamom így 7,93%
  • Abbvie is emelt, és nem olyan filléreskedve, mint a XOM, hanem 1,3-ról 1,41-re, ami 8,46%-os emelés. A hozamom így 7,51%. 2019 májusában vettem először, akkor 1,07 volt a negyedéves osztaléka, 5,7% hozam. Az Exxon negyedéves osztaléka akkor 0,87 dollár volt, 7,84%. Ha így emelnek továbbra is, akkor jövőre az ABBV hozamom már magasabb lesz, mint a XOM-é. Ezért fontosabb az emelések mértéke,mint a kezdő osztalékhozam. 
  • Osztalékhozam (12 havi előretekintő): 5,45%
Company NameSymbolCurrencyAverage Share PriceAnnual DividendDividend YieldPortfolio WeightDividend WeightLast PriceFloating P/L %
MTELEKOMMTELHUF484,7315,003,09%17,52%9,99%429,00-11,50%
Omega HealthcareOHIUSD26,522,6810,11%5,53%10,31%29,3610,71%
Philip MorrisPMUSD75,135,006,65%5,60%6,87%94,5425,83%
AT&TTUSD28,672,087,25%6,07%8,11%25,26-11,89%
Tanger Factory Outlet CentersSKTUSD22,240,713,19%11,05%6,50%16,80-24,46%
IBMIBMUSD119,006,565,51%5,91%6,01%125,105,13%
AltriaMOUSD45,383,607,93%8,34%12,20%44,11-2,80%
Walgreens Boots AllianceWBAUSD48,621,913,93%1,98%1,43%47,02-3,29%
AbbvieABBVUSD75,145,647,51%2,76%3,52%114,6752,61%
3M CompanyMMMUSD155,005,923,82%4,62%3,25%178,6815,28%
Franklin ResourcesBENUSD22,871,124,90%6,14%5,54%31,4937,69%
Simon Property GroupSPGUSD141,816,004,23%4,51%3,52%146,583,36%
MSC IndustrialMSMUSD71,303,004,21%2,83%2,20%84,0717,91%
Exxon MobilXOMUSD44,413,527,93%6,00%8,67%64,4745,17%
Weyco GroupWEYSUSD17,000,965,65%2,70%2,81%22,8234,24%
Universal CorpUVVUSD47,883,126,52%5,23%6,28%47,00-1,84%
Northwest BancsharesNWBIUSD13,510,805,92%2,01%2,20%13,802,15%
Clorox CompanyCLXUSD167,004,642,78%1,16%0,59%163,01-2,39%

Grafikonon

Ha támogatnád a munkámat, a Patreonon megteheted.

2021. október 27., szerda

A REIT-ekről röviden

A REIT-ek (Real Estate Investment Trust) az osztalékbefektetők egyik kedvenc célpontjai az átlagosnál jellemzően magasabb osztalékhozamok miatt. A REIT-ek a tőkéjüket (sok hitellel kiegészítve) ingatlanokba fektetik és azokat kiadják. Ha REIT-ek részvényeit vásároljuk, akkor úgy fektethetünk az ingatlanpiacba, hogy nem veszünk ingatlant, nem kell a hasznosítással vesződnünk, és remélhetjük, hogy mindezeket profik végzik el helyettünk. Nálunk 2017 óta létezik ez a társasági forma, a Szabályozott Ingatlanbefektetési Társaság (SZIT), de az USÁ-ban már több mint 60 éve vannak REIT-ek. Én most az amerikai REIT-ekről írok, mert ott fektetem be a pénzem, és csakis a hagyományos REIT-ekről, a mortgage REIT-eket (amelyek nem közvetlenül ingatlanba, hanem jelzálogba fektetnek), kihagyom. 

A REIT-ek re vonatkozó szabályok

Ahhoz, hogy az amerikai szabályozás szerint egy cég a REIT státuszt megkapja, ezeknek a főbb pontoknak kell megfelelnie:

  • Ne legyen pénzintézet vagy biztosítótársaság
  • Legyen 100 vagy több személy közös tulajdona
  • Jövedelmének 95%-a osztalékból, kamatból és tulajdonjövedelemből származik
  • Az adóköteles jövedelme legalább 90%-át fizesse ki osztalékként
  • A részvények legfeljebb 50%-a lehet 5 vagy annál kevesebb magánszemély tulajdonában
  • A teljes eszközállományának legalább 75%-át ingatlanba fektette
  • Bruttó bevételének legalább 75%-át bérleti díjakból vagy jelzáloghitel-kamatokból szerzi
  • Eszközeinek legfeljebb 25%-át fektetheti be adóköteles REIT-leányvállalatokba

Azért vannak ezek a korlátozó szabályok, mert egy REIT mindenféle adókedvezményt kap, egyrészt amikor vásárol, másrész amikor adózik. A kedvezmények meg azért járnak, hogy sokan részesülhessenek belőle, de csakis akkor, ha az ingatlanbefektetés a fő profil. Szóval nem lehet trükközni azzal, hogy egy cég egy kis ingatlanbefektetés után REIT státuszt kér, hogy elkerülje a társasági adó megfizetését, illetve magánszemély se tud REIT-et csinálni azért, hogy kedvezményes adózással szerezhessen ingatlant.

A REIT-ek pedig azért jó osztalékfizetők, mert minden adóévben az adóköteles jövedelmük legalább 90%-át ki kell fizetniük osztalékként, cserébe nem fizetnek társasági adót. 

Osztalék szempontból a különbség egy REIT és egy átlagos vállalat között tehát ez:

  • A REIT az adóköteles jövedelme után nem fizet adót, viszont ezt a pénzt nem is tarthatja meg, a 90%-át legalább ki kell fizetnie osztalékként. Fejleszteni a maradékból, hitelekből és részvénykibocsátásból tud
  • Egy hagyományos vállalat befizeti az adót az adóköteles jövedelem után, a maradékot pedig szabadon felhasználja. Fizethet osztalékot, fejleszthet is belőle, vagy éppen saját részvényt vásárolhat

A REIT-ek működése

Nem csak az adózás miatt különböznek a REIT-ek a hagyományos társaságoktól, hanem a működési elvük is más. Az osztalékfizetés miatt ugyanis nem sok pénzük marad újabb ingatlanok vásárlására, és hitelből finanszírozni az ingatlanvásárlást nem fenntartható hosszú távon. A REIT-ek ezért keverik a hitelt és a részvénykibocsátást:

  • Felvesznek hitelt ingatlanvásárlásra
  • Vásárolnak és kiadják az ingatlant
  • A vásárlás miatt a mérlegben az eszközérték megnő
  • Részvényeket bocsátanak ki, és a növekvő eszközérték miatt lesz elegendő új vevő
  • A részvénykibocsátásból visszafizetik a hiteleket

Ez az egész működés persze folyamatosan keveredik, mindig van hitelfelvétel és -visszafizetés meg részvénykibocsátás is. A lényeg az, hogy a REIT nem egyszerűen hitelt vesz fel, és utána a megvásárolt ingatlan bérbeadásából fedezi a kamatot és az egyéb költségeit, hanem a drága hitelt kiváltja friss tőkével, amit részvénykibocsátás útján vonz be. Tulajdonképpen tulajdonostársakat keres minden új, hitelből megvett ingatlanhoz, és ahogy összeállt a kellő új tulajdonos a friss részvényeket megvásárlókból, már fizeti is vissza a drága hitelt. 

Egy REIT esetében a piacon forgó részvények száma folyamatosan nő, de ez nem higítás, mert a mérlegben ugyanígy nő az eszközök értéke.

REIT-ek elemzése

A REIT-ek pénzügyi jelentéset nem úgy kell értelmezni és elemezni, mint a hagyományos cégekét, ennek oka az ingatlanbefektetés sajátossága.

Egy REIT ingatlanokba invesztál, és az ingatlan értéke máshogyan változik az évek során, mint az egyéb eszközök értéke. Az értékcsökkenés általában egy tényleges költség, ha egy eszköz a könyvben nullán szerepel az értékcsökkenési periódus végén, akkor azt tényleg cserélni kell (például a számítógépeket 3-5 év után), azaz az értékvesztés valós, az értékcsökkenési költség jogos. Egy ingatlant, ha 10 vagy 20 év alatt nullára írják a könyvben, nem kell eldobni és helyette újat venni. Az értékcsökkenés emiatt nem olyan költség, amit el is költ a REIT, emiatt ezt hozzáadjuk az eredményhez. Ez lesz a Funds from Operations (FFO), amiből egy REIT osztalékot fizethet.

A fentiek miatt az osztalék kifizetési aránya (payout ratio = total dividend / net income) a REIT-ekre rossz értéket mutat. A Realty Income (NYSE:O) példáján bemutatva (minden érték 2020 évre vonatkozik):

  • Net income: 208 millió
  • Kifizetett osztalék: 964 millió
  • Payout ratio: 463%
Az ilyen magas kifizetési arány nyilvánvalóan fenntarthatatlan lenne, ötéves átlagra nézve is 238%-ot kapunk, a Realty Income Corp mégis 28 éve emeli folyamatosan az osztalékát és a befektetők veszik, mint a cukrot.

Ha az FFO kifizetési arányt is megnézzük (total dividend / FFO, akkor rájöhetünk ennek az okára is (szintén 2020-ra vonatkoznak a számok):

  • Funds from operations: 1180 millió
  • Kifizetett osztalék: 964 millió
  • FFO payout ratio: 82% (öt éves átlagban is pontosan ennyi)

Ez már nem egy fenntarthatatlan állapot. Az FFO tulajdonképpen a cash flow, a ténylegesen felhasználható pénz, a Realty Income Corp nem nyújtózkodott túl a takaróján.

Ha támogatnád a munkámat, a Patreonon megteheted.

2021. október 23., szombat

IBM - elemzés

Október 21-én óriási esett az árfolyama, 20-án 141,9 volt a záró, 21-én 128,33-on zárt, ez majdnem 10%-os esést jelent. A harmadik negyedéves gyorsjelentést értékelték így a befektetők, leginkább a bevétel okozta a problémát, elmaradt a várttól.

Van IBM részvényem az osztalékportfóliómban, érdemes ránézni, mi történhet vele. 

Változások az IBM-nél

Tavaly ilyenkor jelentették be, hogy leválasztják az IBM-ről és új cégbe viszik a hagyományos szolgáltatásokat, az IBM a felhőre és a mesterséges intelligenciára fókuszál. 2021.10.12-én hagyta jóvá az IBM igazgatótanácsa a Kyndryl szeparációját (így hívják a leválasztott céget, a tickere KD), ez viszi tovább a menedzselt infrastruktúra szolgáltatásokat. Ez a hatása a leválásnak:

  • Az IBM részvényesek lesznek a Kyndryl 80,1%-ának a tulajdonosai, a maradék 19,9%-ot az IBM megtartja
  • Az IMB részényesek minden öt IBM részvény után kapnak egy Kyndryl részvényt
  • Október 25. a tulajdonosi megfeleltetés napja, akinek ekkor van IBM-je, az kap Kyndryl-t
  • Várhatóan a november 3-i piaczárás után kapják meg a Kyndryl részvényeket az IBM tulajdonosok, másnap indulhat a kereskedés

És a legfontosabb, hogy mi lesz az osztalékkal? Nem tudom. Az októberi Kyndryl investor presentation szerint:

Fontos a likviditás, és a pénzt az üzletbe forgatják vissza, azaz osztalékfizetés vagy részvényvisszavásárlás a közeljövőben nem várható. 

Elemzők szerint az IBM és a Kyndryl osztaléka meg fog egyezni a mostani IBM-mes osztalékkal, ha a Kyndryl majd fizet, akkor az IBM csökkent. Egyelőre az IBM nem jelentett be osztalékvágást, a Kyndryl meg nem fizet, szóval igaz ez az állítás. Az IBM negyedéves jelentésében a Kyndryl miatti osztalékváltozásra utaló infót nem találtam. 

Van egy új részvényünk, ami még nem fizet osztalékot. Kíváncsi leszek az árfolyamára.

IBM elemzés röviden

Sajnos a Marketwatch még nem hozza a Q3-as jelentés számait, így pont az a negyedév hiányzik a TTM-ből, ami miatt nagyot esett az árfolyam. Mindenesetre megnéztem a jelentést, pont olyanok a számok, amilyen a trend már évek óta, lapos vagy enyhén csökkenő. Szóval nem volt semmi trendforduló a működésben, talán ez a legnagyobb baj. 

Évek óta csökkenő bevétel és csökkenő eredmény, nem véletlen, hogy valami nagy változást akartak csinálni, ami majd újra növekedési pályára állítja a céget.





Az osztalék kifizetési arány magas, az eredmény 100%-át is meghaladja. Ötéves átlagban nem, ez legalább jó.






A free cash flow kifizetési arány 40% körül mozog stabilan, ez nagyon jó érték, van pénze az osztalékra.






A fentiek alapján nem érzem veszélyben az osztalékot, van rá pénze az IBM-nek. A probléma inkább a stagnálás/csökkenés. Az először a részvényárfolyamot teszi tönkre, mert ha nem hisznek a befektetők a cégben, akkor menekülnek belőle, de hosszú távon a free cash flow is csökkenni fog, ha nincs növekedés, és akkor előbb az osztalékemelés, majd maga az osztalék tűnhet el.

Chart

A havi chart alapján a jövő szörnyű, már ha valaki az árfolyamnyereségre hajt. A 2013-ban indult lefelé tartó trendből nem tudott kitörni, a csatorna tetejéről visszapattant, nem impulzus indult a (C)-től. Innen vagy leesik a csatorna aljáig, vagy, ha sikerül a lokális alj felett maradnia (90,56), akkor leading diagonal formációval egy impulzusnál lassabban, de azért mehet felfelé.

Havi:


Eladni csak akkor akarnám, ha jobb hozamú osztalékfizetőbe tudnám visszaforgatni a pénzt, de ilyen most nincsen, vagy már annyi papírom van ezekből, hogy nem akarok bővíteni. Szóval inkább tartom, mert az osztalékot nem érzem problémásnak. Meg egyébként is, az IBM egy bajnok, 26 éve emel folyamatosan. A bajnokok osztalékemelési átlaga pedig 40 év, amíg van pénzük, addig nem hagyják abba az emelést. Ha az IBM csak egy contender lenne, akkor talán eladnám (ott 14 év alatt van az átlagos osztalékemelési múlt), de így inkább tartom. A Kyndrylt viszont valószínűleg eladom, minek tartanám, ha nem fizet osztalékot. De ingyenpénz nincs, vagy az IBM osztalékán, vagy az árfolyamán ennek lesz nyoma.

Ha támogatnád a munkámat, a Patreonon megteheted.

2021. október 21., csütörtök

Simon Property - elemzés

2019 decemberében vettem először belőle 144 dollárért, utána februárban még 134-en bővítettem. Akkor 2,1 USD volt a negyedéves osztaléka, ami 5,92% hozamot jelentett. Mesés, gondoltam, és dörzsöltem a kezemet, hogy milyen jól döntöttem. Visszanéztem, mit írtam '19-ben róla, amikor elemeztem: 2009-ben volt egy osztalékvágásuk, ami azért azt jelzi, hogy egy válság esetén megint vághatnak, de azóta nagyon komolyan emelgetnek. Hát persze, hogy vágott, amint beütött a Covid, 2020 júniusában már csak 1,3 dollárt fizetett.

Egy ideje már újra emeli az osztalékot, aminek a kifizetése a REIT-ek esetében szabályozott, ha a REIT státuszt fenn akarják tartani. A sok szabály mellett ugyanis a REIT-eknek az eredmény legalább 90%-át ki kell fizetni osztalékként a részvényesek felé. Azért emelték az utóbbi két negyedévben az osztalékot, mert nőtt az eredményük. A legutóbbi negyedévben 618 millió volt, előtte 536, előtte 256 és mégelőtte csupán 54 millió. Szóval 2020 szeptembere óta (akkor volt az 54 milliós eredmény) több mint tízszerezte a negyedéves eredményt. Nem rossz.

Az árfolyamon elég jól látszik ez, pár napja már pluszban van a sokáig mínuszos befektetésem, most éppen 145 USD-t ér egy részvény. A kérdés az, hogy eladjam, vagy tartsam. És ha eladjam, akkor milyen árfolyamon?

Egy klasszikus osztalékportfólióban nem érdemes olyan részvényt tartani, amelyiknek nincs hosszú osztalékemelési múltja, márpedig SPG-nek a tavalyi vágás miatt nincsen. Ugyanakkor ha van megfelelő számú stabil osztalékfizetőnk, akkor érdemes kockázatosabb, feltörekvő vagy újraéledő cégekbe is befektetni, mert a nagyobb kockázat nagyobb hasznot is jelenthet. Ha az eredmények tovább javulnak, akkor az osztalékemelés szinte garantált a 90%-os szabály miatt. Meg persze az is garantált, hogy ha jön a következő válság, akkor megint vágni fog.

A mostani SPG hozamom nem túl jelentős, legalábbis a REIT-ekhez képest, 4,23%. Ha megint emel 10 centet, mint legutóbb kétszer, akkor 1,6 USD lesz a negyedéves osztalék, ami 4,51%-ot jelentene. Még ez se olyan egetrengető.

Eladni viszont csak akkor érdemes, ha van mibe befektetni a pénzt, ami legalább annyit hoz, mint ez, vagy ha kevesebbet, akkor azt sokkal nagyobb hosszú távú biztonsággal. Ez mondjuk egy könnyű kritérium, minden champion és contender tudja.

Dönteni szerintem úgy érdemes, ha megnézzük, mennyi lehet az árfolyamnyereség. Ha még sokat emelkedik, akkor érdemes lefölözni az egyszeri hasznot és az árfolyamnyereséget is átkonvertálni biztosabb osztalékfizető részvénybe. Ha itt marad az árfolyam, pár százalék pluszban csak, akkor tartani fogom, pár százalék árfolyamnyereségért nem dobom el az SPG-t, mert most nem olyan a környezet, hogy csak úgy kínálnák magukat a jobbnál jobb osztalékpapírok, nem tudom jól befektetni a pénzt.

A havi chart szerint nemsokára elér egy ellenállást, a lefelé tartó csatorna tetejét. Ugyanennek a csatornának az alját gond nélkül átütötte, ahhoz persze kellett egy világválság. Fölfelé nehezebb dolga lesz.

Ha az egész esésre nézem a fibo szinteket, akkor 157 dollárnál lesz a 61,8%-os visszakorrekció, a 78,6%-os pedig 190 dollár körül lenne. Ott van egy ellenállás is, a B hullám, az elsőre valószínűleg megállítaná az emelkedést.

Az RSI szerint most nem nagyon tud tovább menni, a 66-os szint áttörése előtt kellene egy 50 körüli értékig történő visszanézés. Simán lehet, hogy egy impulzus megy fölfelé, annak is a harmadik hulláma, és most nem tudni, hol lesz a vége, bár kisebb idősíkon már mintha lassulna az emelkedés, és hamarosan korrigálni fog a negyedik hullám. Szóval a chart szerint nem valószínű, hogy innen gyorsan megy tovább ATH-ra. Valószínűbb, hogy nem lesz akkora nyereségem, ami sarkallna az eladásra.

Havi:

Ha támogatnád a munkámat, a Patreonon megteheted.

2021. október 15., péntek

Követett részvények - 2021. október

Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat nézem, 4-5 gyertya születik egy hónap alatt, ennyit már érdemes újra kiértékelni. Leginkább azért csinálom, hogy az elképzeléseimet rendszeresen ellenőrizzem.

Best Buy Corporation (BBY)

A 97-103 sávba várom, annál lejjebb csak egy nagy válság vinné szerintem. Ami majd jönni fog, de azt senki nem tudja, hogy mikor. Viszont megéri előtte is venni, stabil osztalékfizető.



Coca-Cola Company (KO)

Nagyon messze van még a várt 40 dolláros szinttől, nem tudom, mennyi idő kell neki, hogy elérje, már ha egyáltalán leesik addig. Nem biztos, hogy lesz kólám 2022-ben.



Community Trust Bancorp (CTBI)

Nem tud elszakadni egyelőre a 40 dollár körüli sávtól, de kivárom, mi lesz belőle, még ha éveket is kell bámulnom a grafikonját. 

Beszámoztam a legvalószínűbb szcenáriót a márciusi csúcstól, aztán majd eldől, hogy ez egy impulzus negyedikje, vagy egy hármas B hulláma.

Flowers Foods (FLO)

Új lokális csúcsra ment, igazítottam egyet a sávon. Nem tud esni, és persze majd akkor fog, amikor senki nem számít rá. De ezen az áron nem veszek belőle, majd a sáv alján, ha lemegy egyszer oda.



Intel Corporation (INTC)

Nem mászott vissza a sávba, ez ad egy kis reményt, hogy talán lemegy a várt 44 körüli szintig. De nem lennék meglepve, ha évvégén még egyszer visszanézne a sávba, és csak a jövő év elején esne ki rendesen belőle.



Kimberly-Clark Corporation (KMB)

Hát itt nem sok minden történt az elmúlt négy hétben. Gondolom minden osztalékbefektető hozzám hasonlóan a tövig rágta a körmét, hogy merre indul el az árfolyam, de hiába rágtunk, nincs irány. De majd lesz.


Lockheed Martin Corporation (LMT)

Egyelőre megy felfelé, aztán majd kiderül a sávtetőnél, hogy tényleg megcsinálja-e a (B) hullámot. Szerintem igen, és ha onnan tényleg leesik 300-ra, akkor nagyon jó vétel lesz.



Sysco Corporation (SYY)

Óriásit korrigált a (B)-ből indult impulzus után, a 78,6%-os fibó szintig. Innen már nem szabadna tovább emelkednie, ha mégis megteszi, dobhatom ki az elképzelésemet.



Ha támogatnád a munkámat, a Patreonon megteheted.